Elrontottak a szüleim. Mit csináljak?

"Igen a szüleid hibáztak, de 18 éves korod után a saját lustaságod, életképtelenségedet már ne a szüleid nyakába varrd. Az már te hibád."

Egy gyereknek 18 évig nem adnak munkát, helyette mindent elvégeznek, bepakolják a ruháit a szekrénybe, főznek rá. 18 éves lesz és hirtelen kirakják az utcára. Fog tudni főzni? Nem, nem fog. Mert 18 évesen semmilyen varázslat nem történik, az csak egy szám, amit mi kitaláltunk, mert valahova kellett mesterségesen húzni egy határt, de akit addig elrontottak a szülei, az nem fogja hirtelen ránevelni magát az életre, mert az élet nem így működik. Mindig is furcsálltam, hogy a hírekben 18 éves kor alatt "fiú, lány", 18 éves kor fölött meg "férfi, nő" az alany. Rohadt nagy hazugság, hogy a nagykorúvá válás által megtörténik valami csoda az emberrel. Semmi nem történik! Nincs semmiféle beavatás, ami férfivá tenni a fiút és nővé a lányt, ha eljön az ideje. És ez szerintem rohadt nagy hiba, mert a világon mindenhol mindig volt ilyen. Nálunk is, katonaság címen, egészen a legújabb időkig.

"Siránkozás helyett szedd össze magad, és keress munkahelyet. Az ember önbecsülésének jót tud ám tenni ha jól teljesít,főleg ha még keres is vele."

De hogy keressek? Még kamasz sem voltam, nemhogy kenyérkereső legyek. Hihetetlenül abszurdul érzem magam. Hirtelen mindenki azt várja, hogy már egy teljes értékű fiatal férfi legyek, miközben azt sem tudom, ki vagyok, végig bezárkózva töltöttem a tinédzser éveimet.

Van valami traumám, nem tudom mi, csak azt tudom, hogy úgy érzem, hogy belül el vagyok törve. Nekem sem jó ez, nehogy azt higgyétek. Szeretnék teljes értékű, normális életet élni, és mindent másképp csinálnék, ha választhatnék. De valamiért sosem éreztem, hogy én is érek annyit, mint mások, és mindig féltem valamitől, éveim mentek rá erre. Csomó mindent nem mertem elkezdeni. És nem tudom, pontosan mi ez a trauma, de megöl, és mindenki csak a felszínt látja, hogy van egy 24 éves gyerek, aki egykor a legjobb tanuló volt, most meg lóg a szülei nyakán. A felszín alatti részt senki nem látja.