Mit szólnátok, ha a ilyen ideológiával állítana be? Támogatnátok gyermeketeket továbbra is anyagilag, ha az első diplomája után,21-22 évesen kijelenti, hogy szeretne egy második diplomát szerezni?

Nem olvastam végig a hozzászólásokat, viszont a személyes tapasztalatomat szeretném leírni:

A fiam elvégezte a biológus-mérnök képzést - mert akart egy "komoly" végzettséget, utána viszont elkezdte azt, ami mindig is a szive vágya volt (már 10 éves korától). Ez olyan pálya, ahol vagy nagyon jó helyet találhat, de lehet, hogy egyáltalán nem lesz munkája. Mi egyértelmüen támogatjuk, márcsak azért is, mert az eredeti területen tényleg meg érezte jól magát (komoly depresszió), itt meg mintha egész más ember lenne.

Emellett ez olyan hely, ahol semmi esély sincs mellette dolgozni (este 8-10-ig elöadások, kötelezö szemináriumok, hétvégéken csak 5-8 órás továbbképzések), ezért mi segítjük anyagilag is.

Viszont azt tudja, hogy harmadik képzést nem támogatunk, mert az már nem fog menni, ennek elvégzése után saját lábára kell állnia.

Szerintem - ha megengedhetik maguknak -, akkor a szülök dolga a gyereket segíteni megtalálni a saját helyét az életben.

A kérdésben szereplö valaki is slvárhatja a szülöktöl (természetesen, ha nekik belefér), hogy segítségk, föleg, hogy a kérdés alapján nem az egész költésg a szülökre maradnak, hanem csak részben lenne szüksége kiegészítésre.

De élete végéig nem fogják tudni vállalni a szülök, és neki kell - ha végig egyetemista akar lenni - megoldani, hogy valamiböl meg is tudjon élni közben.

Azért tettem fel a kérdést, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy egy "átlagember" hogyan vélekedik erről a szituációról.

Az átlagember üt.

nem kell a szülő aláírása, jóváhagyása a felvételi dokumentumokhoz

Ezt gondolod végig újra... ha a jelentkezési határidőig nem töltötte be a 18 évet, bizony kell az aláírás a jelentkezési lapra. És már csak ügyfélkapun keresztül lehet jelentkezni, de 2014-ig ott kellett a szülő hitelesítése a saját ügyfélkapujáról. (nekem a beiratkozáson is kellett szülő, mert nem voltam 18)

"Viszont továbbra sem értem, miért nem opció az, hogy estire megy, esetleg levelezőre, vagy csak szimplán otthon megtanulja kényelmesen az ő tempójában a tananyagot. Mellette ha lenne ideje be is járhatna előadásokra, mert azok minden egyetemen nyilvánosak bárki számára."

Azt remélem, tudod, hogy van egy csomó olyan képzés, amiböl nincs levelez/esti, emellett otthon nem lehet megszerezni a szükséges tudást.

Egy ismerös gyereke müvészi szakon tanul (Nagyon tehetséges), ahol kis (2-5 fös) csoportokban tanulnak.

Mivel igen speciális gyakorlati ismeretekre van szükség, ezt csak ott, nappalin lehet megszerezni.

Igy eleve nem lehetne hiányozni, meg ha nem jár oda tanulni, akkor mi értelme a képzésnek?

Nincs is jobb önfejlesztő hely, mint a munka... Mert 3 eset van:

1) Jóval okosabbak/tapasztaltabbak vesznek körül... Lehet tanulni...

2) Jóval képzetlenebbek vesznek körül... Jellemfejlesztő tud ám lenni...

Vagy ennek valami komplex keveréke, ami valószínű, és jó hely az önfejlesztésre... Akár társadalmi, akár szakmai, akár kommunikációs...

Tanulhat estin, vagy levelezőn. Mellette meló - mérnökként nagyon jól lehet keresni -, és ha valamiért megszorul hó végén, kisegítem, de ennyi a max.

Barátnőm másoddiplomát csinál, és mellette 8-9 órában melózik védőnőként - ami kb. feleannyit ad, mint a mérnöki állás -, mégis van fedél a feje felett, meg kaja.

Te kérdező, hogyan tudod vihogás nélkül végighallgatni ezt a sok baromságot, amit ez az idióta önmegvalósító összehord neked.

Ez a gyerek konkrétan nem komplett, szabadulj meg tőle!

Persze, 22-es. Ha egy szülő munka (élet) képtelennek látja a gyerekét, persze, hogy finanszírozza az egyetemen lébecolást, addig is jó helyen van a gyereke. A betegség felülírja a józan észt, azzal nincs is problémám.

De hogy a lusta, életképtelen kölkök a parazitaéletet még meg is ideologizálják, az már röhejes.