Mit lehet tenni egy nulla érzelmi intelligenciával rendelkező anyával/emberrel?
28 éves nő vagyok, anyám amióta az eszemet tudom, érzelmileg labilis, nulla intelligenciával rendelkezik. Soha nem tudtam vele beszélgetni, ha valamit meg akartam oszteni, gondomat, nekiállt hisztizni, h de hogy ő ezen hogyan segíthetne..mondom sehogy, anya elég ha meghallgatsz..de hát meghallgattalak nem? és megint a hiszti, h de akkor mi a gond, stb. a munkáját mindig utálta, de soha nem váltott, csak panaszkodni tudott mindig, h milyen nehéz az élet, és senki se segít neki ( ez nem igaz, csak ha 100ból egyszer nincs segítve, akkor az az egy van emlegetve ítéletnapig). 20 évesen el léptem le otthonról, de tavaly kényteln voltam visszaköltözni, és sajnos én elszoktam már a viselkedésétől, de ugyanez megy. Munkát keresek, a magánéletem is elég gáz, de nem tudom vele megosztani, és sokszor sírni se merek, mert ha meglát úgy, akkor egyből azt hiszi, h neki azt meg kell oldania, de igazából sok más dolog is van, csak nem akarok regényt írni...a lényeg az, hogy 0 szociális készsége van, apám elmondása szerint, mikor kisbaba voltam, nem tudott velem bánni, sokszor mikor elment otthonról dolgozni, féltett, anyám nehogy megöljön (megölöm a gyereked mire hazajössz, meg késsel futkozott..apám szerint) apám amúgy mindig is indulatos volt, gyerekként sokat vert engem is, meg anyámat is( anyámat nagyon ért hozzá, hogyan kell egy pillanat alatt nullára tenni az embert).apám mára egy közönyös, vágytalan ember lett..mikor beszéltem erről múltkor vele,hogy mennyire rossz, h soha egy szülőm sem volt igazi támasz,és a mostani helyzetemben is milyen jó lenne, ha számíthanék valakire ( érzelmileg ) a családomból, azt mondta, h nézd,lányom, anyád alkalmatlan erre, és belőlem is már régen kiölt mindent, engem nem érdekel már semmi.
Testvérem nincs, a nagyszüleim nagyon korán meghaltak.
nem tudom, lehet ezen változtatni, vagy törődjek bele?
A helyzetemet most nem ecsetelem, elég nagy szban vagyok, de talán amint lesz munkám, otthonról is le tudok lépni.
A stílusod alapján veled sem lehet könnyű.
Anyukádnál most vendég vagy. Nem köteles rólad gondoskodni, viseld el. Nincsenek barátnőid, akivel megdumálhatod a gondod-bajod? Menj el egy paphoz és gyónj neki. Hívd fel a lelki segély szolgálatot. Menj be a munkaügyhöz és mond el, hogy pszichológusi segítség kell, mert nincs senki, aki meghallgat, vagy csak jelentkezz a helyi SZTK-nál.
Nem fog anyád megváltozni, ha 50évig nem tette azt meg.
Tök mindegy, hogy mennyire küldesz el engem az anyámba, de az jó lenne felfognod, hogy miért nem tud meghallgatni és kinyalni a valagadat neked, mint 30éves felnőttnek, miközben ő is egy nehéz életen átment valaki, aki a maga módján próbál segíteni.
Nem ismerjük őket. Nem ismerjük a helyzetedet sem, csak egy részét. Nagyon komplex a problémát, valóban nem egy fórumban fog jönni a megoldás, amikor minden második hozzászólót, aki próbál puhatolódzni lecseszel.
Get Your Shit Together! Felnőtt ember vagy!
Amint megvan, ami kellett, némi gyász az eddigi életed miatt, munkaügyeknél és weboldalakon szétszórni mindenfelé a CV-t, keresni aktívan munkát. Kicsit változtatni egy-egy rossz tulajdonságodon és egy jót felszedni, hogy tudj változással együtt élni, és állj talpra.
Ha nem bírod ki otthon, ne legyél otthon.
De amugy az utolso is...akar neked is irhattam volna!
NEM az eletem megildasara vonatkozik a kerdes!!!!!! Azt meg tudom en is...a kerdes basszus, nem hiszem el h ennyire nehez ertelmezni :)
Osszegezzuk
27 eves eletkeptelen munkanelkuli nagy gyerek vagy aki szulein eloskodik kozben szidja oket.
Aha
Megoldas allj talpramenj akar utcara is vannak bentlakasos gondozoi kulfoldi munkak tudtad ? Szaktudast nem igenyelnek
Alapvetően az a problémád, hogy az álláskeresés miatt lelkileg kicsúszott a lábad alól a talaj.
Nehéz élethelyzetben vagy, érthető, ha depressziós vagy. Csak össze kell szedned magad, mert csak te tudsz ezen változtatni. Én azut érzem, hogy egyelőre hárítasz, elsősorban az anyukádra.
Azért jól benyaltad az öreged meséjét. Alapjában véve egy hulladék embere, nem is értem, miért hiszel neki.
Az apád volt az, aki kiölte az életet az anyádból. Ha anyukád elvált volna ettől a mocsoktól, most lehetne egy érzelmileg stabil ember. De úgy, hogy egy életen át retteg, az a görény mikor veri meg őt (nem is mindegyik verésről tudsz, fogadok) vagy a gyerekét, az kiöli az emberből a kakaót. Hitetetlen de a vén mocsok még most is képes mindenért a feleségét hibáztatni? Benne marad örökre.
Az anyád belefásult az életbe, az apádra nem érdekes, az egy hulladék, de te előtted még ott van az élet!.
Hidd el, ha szerzel munkát, te is színesebben fogod látni a helyzetet. Sok sikert!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!