Elegem van a szüleimből. Félbeszakítottam az egyetemet depresszió miatt, és ők, annak ellenére, hogy tudják, hogy beteg vagyok, le se sz*rnak, családi életünk nulla. Mit csináljak?
SEMMI családi életünk nincs. Egy nagy házban lakunk hárman (testvérem már elköltözött), mindenki máskor eszik, közös vacsora nálunk sosem volt. Apám "nehéz ember", munkamániás, egy érzelmek nélküli családban nőtt fel, érzelmileg megközelíthetetlen szülőkkel, akik nem kommunikáltak vele, csak megverték, ha valamit nem csinált meg. Anyám túlérzékeny, ő szerette az anyját, de az ő apja is alkoholista volt.
És itt vagyok én, egy életképtelen gyerek, aki sose dolgozott, akit kb. sose neveltek, és egész nap a gyk előtt ül és ilyen kérdéseket ír ki:
http://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__mentalis-egeszseg__4..
... illetve más felnőttektől, lelki tanácsadóktól vár segítséget, mert a szüleire nem számíthat. Tele vagyok szorongással, kóros félelmekkel, mert kamaszkoromban csomó megaláztatás ért, de akkor se segített senki. Lelkileg semmit nem kapok a szüleimtől. Anyukám néha sóhajtozik, hogy milyen nehéz apámmal, és hogy ő nem tudja megváltoztatni, meg hogy ő úgy érzi, mindent megtett, de látom, hogy nincs valódi bűntudata és nem érzi igazán, mennyire nem voltak szülők. Félreértés ne essék, külsőleg tényleg mindent megkaptunk, de semmi közös kirándulás, közös vacsora, közös beszélgetés, semmi. Ha egész nap a szobámban vagyok és ki se mozdulok, akkor senki nem fog bejönni megnézni, mi van velem. Ha egy hétig csinálnám ugyanezt, akkor se. Ha most felkötném magam itt a szobámban, egy jó darabig fel se fedezné senki. Tele vagyok kétséggel, gyötrelemmel, bizonytalansággal, és senki nem rakta bennem helyre ezeket, mikor válaszokat kereső kamasz voltam. Ezért olyan barátokat választottam, akik nem valódi barátok és csak színészkedtem nekik, de belül szánalmasan gyenge maradtam.
Elegem van a szüleimből. Meg akarom büntetni őket, hogy észhez térjenek. Hogy felfogják, hogy nem egy növény vagyok, amit csak locsolni kell, vagy egy állat, amit csak etetni kell.
20/F
Bármivel, amivel őket büntetnéd, a későbbiekben magadat fogod büntetni, úgyhogy nem érdemes.
A jelenlegi családi életet szeretnéd megváltoztatni, vagy a saját életedet elkezdeni felépíteni?
Ők ilyenek ezzel nem tudsz mit kezdeni. Sajnállak a családod miatt, az én fiam pont annyi idős mint Te, de mi teljesen máshogy élünk.
Próbálj találni magadnak célokat, hobbit, munkát, ami kimozdít otthonról, ha nem foglalkoznak veled, Te se foglalkozz velük. Itt a nyár, ha van pénzed menj strandra, barátkozz, ha nincs pénzed, akkor valami munka, és máris másképpen fogod látni a világot.
Azért pszichiáternek is gratulálok. Ne dolgozz (nem pénzkeresés értelemben, hanem értékteremtés értelemben, tehát a tanulást is ide számítom), ne legyenek sikerélményeid, inkább ülj otthon egy évet és kattogj tovább, amíg teljesen magadba nem borulsz. Nagyon jó szakember lehet....
Önkéntes munkát próbálj ki, nagyszerű terápiás hatása van. Budapesten élsz, itt könnyedén találsz szervezeteket, akik örömmel veszik a csatlakozókat. Addig se otthon ülsz, a sebeidet nyalogatva - mert ez mélyebbre ránt, nem visz előrébb - gondolom ezzel te is tisztában vagy.
Mit vársz egyébként a kérdésedtől? Vállveregetést, hogy bezony, szegény pára, hogy megnyomorítottak a szüleid?
Útmutatást, hogymiként tudod megváltoztatni ezt az állapotot?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!