Szerintetek mennyire reális elvárás ez a gyerekekkel szemben?
Jelenleg otthon vagyok mert munkanélküli lettem és ki tudja mikor lesz melom
3 gyereket nevelünk
eddig a gyerekek és a párom is kivették részüket a házimunkából, napi 5-10 perces feladatokat kaptak ha éppen volt mit segíteni :)
pl: vigye le a szemetet, pakoljon ki a mosogatóból, viráglocsolás, segítsen zoknit párosítani, apróbb konyhai dolgok amit szeretnek,
illetve a nagytakarításban is kivették a részüket amikor volt
DE most a párom sérelmezi ezt h neki is és a gyerekeknek is kell házimunkát végezni, mikor otthon vagyok állandóan
(bár ez túlzás azért elvégre interjúkra járok, oviba-vissza a gyereket, vásárlás stb...) és ki tudja lehet h holnaptól megint dolgozom ...
szerintetek jogos vagy nem ?
és nem megoldás,hogy a 14 éves viszi oviba a gyereket reggel?
szerintem egy kis emelt zsebpénzért cserébe szívesen elvinné.
mert így nehéz lesz munkát találni,hogy a gyerek miatt sok mindent nem tudsz elvállalni.
amúgy a kérdésre visszatérve jogos,hogy nekik is kell segíteni.
ismerek olyat,akinek háztartásbeli volt az anyja amíg otthon élt. a gyereknek egy fűszálat nem kellett keresztbe tenni amíg otthon élt. aztán elköltözött és ott tart,hogy egy teát nem tud megcsinálni vagy egy mosást beiíndítani. én nem nevelnék életképtelenségre,csak mert épp otthon vagyok.
nyilván nem bíznék rájuk több órás házimunkát,de kisebb dolgokat nekik is meg kéne csinálni
Nem tudom, hogy jogos-e vagy sem. Nálunk ha valaki itthon volt (én gyed-en, férjem munka nélkül sajnos) akkor mindig ő végezte a házimunkát, ő főzött. Azért csináltuk így, hogy a közös időt egymásra tudjuk fordítani. Így mindig szabadok voltak a hétvégék és a délutánok, tudtunk csak játszóterezni, társasozni, mi felnőttek is pihenni.
Persze ez nem azt jelentette, hogy senki nem tesz odébb egy kanalat sem! Továbbra is a szennyes ment a szennyes tartóba, evés után az asztal leszedése, kreatívkodás után a takarítás, játékok elrakása stb továbbra is közös feladat volt.
sajnos nem megoldás ... pláne ha 0ik órája van
ez az egyik, másik h pont ellenkezőleg van az ovi mint a sulija ha neki kellene elvinnie akkor 1,5óra minimum elmenne utazással és vagy 3-4x átszállással
12-es
azzal nem megy el jelentős idő h megkérem a párom h ha már megy, akkor vigye le a szemetet is ...
és mint írtam minden második héten csak 2 napot dolgozik
mikor szabadnapos akkor miért ne kérhetném meg h teszem azt főzzön velem ?
14: nálunk nem volt ilyen speciális a helyzet, ez igaz. "Klasszikus" felállásban dolgozunk mind a ketten.
Megkérheted, persze. De ő is megkérhet, hogy vidd le te amikor mész a gyerekekkel/gyerekekért.
A főzés is attól függ, épp kinek milyen napja volt.
Szerintem ha normál esetben működik a dolog, akkor átmenetileg érdemes újragondolni és nem harcolni ilyen apróságokon. Aztán ha visszamész dolgozni és továbbra sem hajlandó kivenni a részét, akkor persze változtatni kell.
Mert végre pihenni szeretne.
De te miért nem főzöl meg előtte aznapra is, hogy együtt tölthessétek az időt?
Nekem is 12 és 14 évesem van. Nagyon gyenge iskolába járhatnak, ha nem visznek haza délutánra tanulnivalót. A 14 évesed éppen most fog felvételizni, hihetetlen, hogy nem kell készülnie, nem kell témazáróra, dolgozatra több időt szánni.
Pedig nekem mind a kettő kitűnő tanuló és fog asz eszük, mégis rengeteg a délutáni elfoglaltság.
A 14 éves hordja oviba a kicsit? Ez még viccnek is rossz!
Kérdező, ebben jól gondolkodsz, nem a gyerek dolga, hogy felnevelje a testvérét. Megvan neki a maga feladata. Majd a sajátját hordhatja oviba, ha felnő.
Szerintem hozzá tartozik a neveléshez, hogy apróbb dolgokba bevonjuk őket. Pl. szemetet levinni, virágokat megöntözni.
És ez teljesen független attól, hogy ki mennyit van otthon.
Nem azt kérte a kérdező sem, hogy a gyerekek csinálják meg a heti nagy takarítást vagy főzzék meg az ebédet a családnak :)
Valaki írta, hogy a férje pihenni szeretne. Persze. De ha éppen meg le valamiért, akkor a szemetet levinni nem plusz munka. Nem a pihenéstől veszi el az időt. Aki tényleg egy szalmaszálat nem akar arrébb rakni, az nekem olyan, mintha a másikat cselédnek tekintené.
Én 17 éves vagyok, és 8 éves koromban költöztünk kertes (elég nagy kert) házba. Amikor még a panelban laktunk néha-néha zoknikat párosítottam, esetleg segítettem a teregetésben, vagy a mosogatógépet pakoltam ki. Sosem zavart, persze szívesebben néztem volna a spongyabobot a tvben.
Amikor az új házat építettünk csak jelképesen de dolgoztam, pl a kezemben egy-két téglát odapasszoltam a felnőtteknek, vagy a hosszabbítót kicsomóztam, tehát a lényeg, hogy "dolgoztam" persze nem az volt a cél, hogy megszakadjak, gondolom ez is a nevelés része volt.
Amikor 14 voltam az akkor 20 éves bátyám kiköltözött külföldre tehát a fűnyírás (itt jön képbe a nagy kert) rám maradt, és ez a mai napig is idegesítően sokáig tartó munka :D
Meg manapság én fűtök be a cserépkályhába és apámmal pakoljuk be a fát minden évente a kocsiról a tárolóba.
Engem ebben csak az zavar, hogy a szórakozásomtól időt vesz el, de tekintve, hogy anyám ugyanúgy főz, mos, takarít (a szobám az én felelősségem mondjuk, de minden más az övé) és vasal, apám meg 12 órát el van itthonról, ez így engem nem hat meg.
Nem tudom hány évesek a gyerekeid, de a felsorolt munkáktól tényleg nem lesz bajuk, és legalább egy kis nevelési hatása lesz annak, ha "dolgoztatod" őket.
12-es vagyok: persze, a gyerekek csinálják a saját dolgaikat, ez nálunk is így volt.
Hozzánk most takarítónő jár (hú, mit kapok ezért) de a ruháikat ők pakolják el, maguk után rendet kell rakniuk.
A szemetet pedig az viszi le, aki észreveszi hogy tele van :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!