Meghívjam apámat az esküvőre?
Már 9 éve, hogy elváltak a szüleim apám félrelépése miatt. (Nem egy volt, de most lebukott).
A válás után édesanyámmal maradtam, apámmal pedig hétvégén találkozhattam volna. Azért volna, mert apám sosem keresett. Egy településen élünk, köszönünk egymásnak, néha néha beszólogat ha épp valami nem tetszik neki. Szerinte én vagyok a hibás a válás miatt is. Sose kaptam semmit, kivéve szülinap, karácsony, mára már abból is csak az SMS maradt, gyerektartást sem akart fizetni annak idején. Ő úgy gondolja, nem hibázott semmiben. A mai napig két fontos dolog van az életében, az alkohol és a nők. Most érzi magát leginkább fiatalnak.
Mivel tervezzük az esküvőt, felmerült ez a kérdés bennem, hogy egyáltalán meghívjam-e az esküvőre. Én úgy érzem, hogy nem érdemli meg, azt pláne, hogy az oltár elé kísérjen, de azt is tudom, hogy nekem lenne lelkifurdalásom. Ti mit tennétek? Volt valaki ilyen helyzetben?
25/N
Itt a a gyakorin a végső leheletig BOSSZÚ a divat, agyba-főbe lepontoznak majd, 90%-ban bosszúéhes, semmi ismeret nélkül ítélkező emberek vannak a gyakorizók közt.
de hősiesen leírom - főleg ezért a mondatodért:
"de azt is tudom, hogy nekem lenne lelkifurdalásom"
Meghívnám.
Ezzel a te részedről megteszel MINDENT, hogy a helyzet változzon, javuljon, hogy béke legyen, hogy ne bosszún törje a buksiját minden családtag a sírig (és azon túl), hogy ne merüljön alkoholizmusba Apád.
utána 2 esély van és te nyugodtan, derűsen szemlélheted:
1.Akkor, ha ez nem javul, apád elissza agyát, tovább gyűlöl mindenki mindenkit, akkor is a te lelkiismereted tiszta, meg tetted, amit te tehetsz ezen a téren.
2. Ha javul, akkor meg csoda lesz - vannak csodák-. mert egy felnőttet megváltoztatni szinte lehetetlen. Ha a felnőtt maga akar, csak akkor lehet. Ez az akarás pedig egy különleges megrázó-felrázó élmény nyomán alakulhat ki.
Kérdező, üdv a klubban! Én is 25 éves nő vagyok, az én szüleim is elváltak, egy településen élnek, de az én apám sem volt rám sosem kíváncsi.
Majdnem ugyanez a sztori, eleinte ajándékok csak ünnepekkor, aztán már akkor sem, csak sms, aztán már az sem.
Nekem pár éve a diplomaosztóm kapcsán volt ez a dilemma, hogy meghívjam-e. Kérdést is írtam ki ide. Végül nem hívtam meg és nem bántam meg. Nem érdemli meg. Ennyi.
Ha nem volt jelen az életemben a nehézségekkor, nem támogatott sem anyagilag, sem lelkileg, akkor nem kell eljönni a diplomaosztóra/esküvőre stb-re sem. Mellesleg engem rendesen fel is zaklatott volna érzelmileg, ha ott van.
Ez a te döntésed, de csak az illem miatt ne hívd meg, mert akkor életed legszebb napján elég rosszul is érezheted magad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!