Nektek elmondta ezeket a dolgokat a gyereked? Fontosnak tartjátok? Ha igen miért igen, ha nemm miért nem?

Velem sem beszélt az anyám (most 43 vagyok), semmiről, suliban, bnőktől tudtam meg mindent. Iszonyú zavarban volt, mikor egy-két dologra rákérdeztem.

A lányom 13, neki persze elmondtam a mensi-t (igaz tény hogy későn, sokkal hamarabb jött meg neki mint számítottuk és nem volt felkészülve), de utána még megkért pl. hogy én cseréljem a betétet, simán megcsináltam. Nem volt kínos neki, meg szerintem ez jelzés volt felé, hogy ebben nincs semmi gusztustalan, hanem természetes, ahogy a többi is. Fiú még nincs a láthatáron sem, igy a terhességről meg a védekezésről igy még nem ejtettünk szót, de fogunk arról is normálisan beszélni.

11 évesen jött meg először, és mivel rosszul vagyok a vértől, 3 napig sírtam és csukott szemmel próbáltam cserélni... ha nem mondom is feltűnt volna. :D

Felnőttként megtért hívő vagyok, nem élek nemi életet, csak a házasságban, így nem is élünk együtt a párommal. Jövőre esküszünk, addig anyukámmal lakom. Mivel ez elég ritka és anyukám sem hívő, így nem ártott tisztázni. Egyébként is nagyon szoros a kapcsolatunk, ő is mindig elmondott mindent és fordítva, én is neki. Szerintem egy családban nem lehet tabutéma, erre fogom tanítani a gyerekeket. (Apukájuk lelkész, anyukájuk pszichológus lesz, így imádkozom, hogy majd ők is nyitottak legyenek a problémáik, véleményük kifejezésére)

De mit kell ezekről beszélgetni? :D nekem egyszer kiskoromban elmondta, hogy majd egyszer fogok menstruálni, ne ijedjek meg, nem halok bele. Betét tudtam, hogy hol van, mert tudtam Mik vannak a fürdőben a szekrényben. Ez nem volt téma.

Azt meg mi a jóistennek jelentettem volna be csak úgy, hogy nem vagyok szűz? Nyilván tudta hogy nem legózunk kettesben a pasimmal 17 évesen.

Ha a gyerekem felhozná ezeket, akkor nem tartanám annyira fontosnak, válaszolnék ha van kérdése, aztán annyi. Nem szégyellem, csak nem tudom ezekről mit lehetne cseverészni.

Én elmondta neki, hogy megjött. Jó kapcsolatban vagyunk, már előtte is beszéltünk róla, vette nekem betétet, hogy legyen nálam, ha megjönne. Így elmondtam, amikor megjött. Amíg általános iskolás voltam, ő vette meg a betétemet.

Azt is elmondtam, hogy már nem vagyok szűz. Nem jelentettem be, amikor megtörtént. De egyszer beszélgettünk, szóba jött, és akkor elmondtam.

Nekünk nagyon jó a kapcsolatunk, bármit megbeszélhetek vele, bármit elmondhatok neki.

Én vagyok a gyerek. És igen, én igényeltem azt, hogy mondjuk a menstruációs dolgokat megbeszéljem anyukámmal, mert mégiscsak ő a felnőtt... ezek szerint a kérdezőnek szerencséje volt, de a csajok között, neten annyi sületlenség kering menzesszel meg szexszel kapcsolatban is, hogy jobb, ha egy felnőttel is elbeszélgetnek róla. Én igényeltem volna a felvilágosítást is... anyám-apám elég prűdek voltak, az iskolai felvilágosítás kb. 15 éves koromban volt, és semmi érdemlegeset nem mondtak rajta el (hordjá' óvszert, mert különben terhes leszel vagy nemibeteg... kb. ennyi). Pornót kezdtem nézni 14 éves korom körül, hogy mégis legyen vmi fogalmam arról, mi az a szex, de ma már látom, hogy csak erre hagyatkozni meg a hülye haverjainkra nem szabad. Jó, hogy végül csak 23 éves koromban vesztettem el a szüzességem, nem korábban, amikor olyan szinten volt a tudásom, hogy nem tudtam, hogy mi az a sperma pl. és hogy működik. Aztán csodálkozunk, hogy itt vannak azok a kérdések, hogy "15 éves vagyok, lenyeltem, lehetek terhes?".

Mondjuk mivel 23 éves felnőtt nőként vesztettem el a szüzességemet, arról nem beszéltem anyámmal... aztán szóba került, és akkor kezdte volna el a védekezős dumát meg a felvilágosítást. Jókor szólsz, b...ki :D.

Van gyerekem, de nem lány.

Anyám nőgyógyász, szóval nálunk állandó beszédtéma volt az ilyesmi, azt tudta, hogy megjött, meg görcsoldó gyógyszereket is ő adott (sajnos annyira görcsöltem tinikoromban, hogy a tablettás fájdalomcsillapító, görcsoldó nem használt, szúrni kellett). Betéttel ő látott el, tampont használni nem volt szabad, mert az elveszi a szüzességet.

A szex is állandó téma volt, hogy milyen bűnös dolog, és mekkora k.va aki házasság előtt csinálja, megspékelve egy kis kinek-mikor hány kaparása volt a közeli-távoli ismerősi körben (ez olyan átlag vacsoratéma volt válunk).

Ezek után nem meglepő talán, hogy nem közöltem vele, hogy van "komoly" kapcsolatom, akivel szexelünk is. Terhességemet is csak akkor tudta meg amikor már látszott. (ja nem tinikismama voltam, több év házasság után döntöttünk úgy, hogy jöhet a gyerek).

A fiam ovis, de már tudja, hogy mi az a menstruáció.

11 évesen kezdtem menstruálni, gyerek voltam még és nagyon ijedt (tudtam, mi az, de más élőben szembesülni vele), természetes volt, hogy elmondtam anyukámnak. Utána pedig sokáig panaszokat okozott az egész, természetes, hogy tudott róla, vitt orvoshoz, stb. Azt is elmondtam neki, amikor elveszítettem a szüzességemet, pedig akkor már nagykorú voltam.

Az én lányom még ovis, de nagyon csalódott lennék, ha nem alakulna ki köztünk olyan bizalmas kapcsolat, hogy ezeket a dolgokat megbeszéljük.