Nagyon nagy bajban vagyok. Szorongó, pánikbeteg, egy rakás feldolgozatlan problémával, az anyámmal való kapcsolatom miatt. Hogy nyugodjak meg?
Lassan 27 éves lány vagyok, az életem romokban....
A gyerekkorom arról szólt, hogy az idegbeteg, kissé szadista anyám nyakán voltam a kolonc. Folyton a kiabálás, a pesszimizmus, az őrület ment nálunk, kicsi koromtól fogva. Az ő hibáiért is mindig úgy hozta ki, hogy minden miattam, kb azért mert létezek. Tönkretett pszichésen, anyagilag, mindenhogy. 18 éves koromtól kb belemenekültem mindenféle rossz párkapcsolatba, ami mindenről szólt, csak szerelemről nem. Többnyire arról, hogy menekülhessek otthonról. (Akkor még ezzel nem voltam tisztába, hogy mit miért csinálok, felnőttebb fejjel döbbentem rá) Testvérem nincs, apám meghalt (amúgysem ismertem), nincs senkim, csak a jelenlegi párkapcsolatom, amiben szintén nem vagyok biztos, hogy vele akarok családot alapítani, igazából 3 éve ő is egy menekülés volt... Jó srác különben, de nem vagyok biztos benne, hogy olyan nagyon szeretem. Együtt élünk, de csak hétvégén vagyunk együtt, mert külföldön dolgozik. 1 éve súlyosbodott el rajtam a szorongás, a pánik, a kétségbeesés és a folytonos stressz miatt. Dolgozni sem tudtam már, most ott tartok, hogy nyugtatókon én antidepresszánson élek, hogy legalább a tüneteimet nyomja el, mert lehet, hogy már halott lennék, de sokszor így is rosszul vagyok. Munkahelyem nincs, nem is merek sehova felvételizni, mert a sarki boltba ha elmegyek is pánikrohamot kapok. Ha tudnék dolgozni, akkor sem tudnám magam eltartani, mert tartozásom van, amit egyből vonni kezdenek, nem tudnék egy albérletet kifizetni és megélni, rá vagyok utalva a páromra.
Az anyámmal nem tudok semmit megbeszélni, tele vagyok fájdalommal, hogy hányszor bántott testileg, lelkileg, szeretetet soha nem kaptam, degradálást annál többet. A mai napig belém tapos néha, és automatikusan fel-fel jönnek a régi emlékek, gyerekkori traumák, nem tudom elnyomni, elfelejteni őket és folyton sírok, meg rosszul vagyok. Anyám szerint zárt osztályra való vagyok, vagy hisztérika, nincs is semmi bajom. Fogalma sincs róla, hogy milyen szinten hibás azért, hogy a pszichés fejlődésem megakadt kb egy 10 éves gyerek szintjén. Soha nem volt igazából egy rendes párkapcsolatom se, soha senkibe nem tudtam megbízni, se átadni magam semmilyen érzéseknek. Megrekedtem és egyre lejjebb csúszok a lejtőn, hogy tudnám feldolgozni az életem, és a sérüléseimet helyretenni. Mindig is labilisabb voltam sajnos. Úgy érzem már soha nem lesz belőlem ember, mert egy rakás szerencsétlenség vagyok, aki belerokkant a múltjába. Nincs hobbim, nincs életcélom, azt sem tudom minek létezek,nincs mellettem senki.... Mit csináljak? Pszichológusra nincs pénzem,a páromtól szégyenlek kérni még erre is.
válasza:Pszichológus szart sem ér!
A gyógyszerek pedig csak felületes megoldást nyújtanak, a probléma okát nem kezelik és a leszokás róluk ismét nehéz lesz.Azt kéne tenned, hogy ha rendes az a fiú, akkor próbálj megbízni benne és költözz hozzá, anyáddal pedig szuntesd meg a kapcsolatot!Jót tenne a lelkivilágodnak, ha csendesebb, pozitívabb környezetbe kerülnél, ahol nincs aki bánt.A pánikbetegség tulajdonképpen nem más, mint idegi kimerültség.Nem fogsz belehalni, bár kétségtelenül nagyon zavaró állapot.Legjobb megoldás ellene a bátorság,muszáj erősítened a hitet önmagadban.Egészen biztos, hogy talpra tudsz állni, képes vagy kijönni ebből a helyzetből.Próbálj bízni azokban, akik több szeretettel fordulnak feléd, mint az anyád és magadban is.Keress nyugodtabb helyet.A munkahely bármilyen is, jót tenne, mert kimozdítana a lehangoló környezetedből.Emberek között lennél,a mozgás, melózás pedig leköti némileg a gondolataid és "átmozgat" minden nap.
válasza: válasza:Lehet, ezt már mások írták, most nincs időm átbogarászni az összes eddigi kommentet.
Ha komoly a helyzet, és ez nagyon annak tűnik, akkor nem kell pszichológust fizetned. A háziorvos beutalhat pszichiátriára, ahol bentlakással kaphatsz 1-2 hónapos terápiát. Jó helyet keress, ahol tényleg törődnek a beteggel, és nem csak gyógyszerrel tömik őket. A Semmelweis Egyetem pszichiátriai klinikáján vannak jó orvosok, persze sosem lehet tudni, kit fog ki az ember. De egy próbát megér, akár ott, akár máshol. Ha pedig segített, és rendezettebbnek tűnik az életed, én a helyedben utána is eljárnék pszichológushoz, ha nem is pszichiáterhez. Erre is vannak elvben ingyenes lehetőségek, a háziorvosod tud tájékoztatást adni. Azt pedig ne feledd, hogy a gyógyszerek hatékonyak, de csak akkor, ha megfelelő terápia részeként szedi az ember. Olyan orvoshoz ne járj, aki csak felírja a bogyókat, de nem tesz többet.
Sok sikert! Ha pedig valakivel akarsz beszélgetni, akkor írj rám nyugodtan, amint van időm, válaszolok szívesen! :)
válasza: válasza: válasza: válasza:"Ennyi pszichológus/pszichiáter ellenes ember van itt?"
Igen. Magyarorszagon meg a kemeny alkoholista hozzaallas a gyogymod mindenre. Tul sok a stressz? Inni kell. Erzelmi problemak? fogd masra, stb. Ezeknek itt mindig a vilag hibas, akinek barmi baja van az csak szimulal. (kiveve a autot, telefont vagy piat kell venni azok valos problemak)
válasza:A pszichológia egy áltudomány.
És a pszichiátria?!
Részben a pszichológia áltudományán alapszik.
Másrészt olyan "gyógyszerekkel" tömik a "betegeket" amiknek semmit nem oldanak meg, viszont egy rakás káros mellékhatásuk van.
Bezárják az embereket olyan "kórházi osztályokra" ahol:
- A higiéniai és egyéb viszonyok még belgyógyászati osztályoknál is rosszabbak.
- Ahol némely beteg rendszeresen összeveri, kirabolja, esetleg meg is erőszakolja a többit. Az ápolószemélyzet pedig ezt nem csak hogy tétlenül nézi, de néha maga is csinál hasonlókat.
- Ahol az embereket rendszeresen megalázzák.
- Ahol "csoportterápia" címén arra kényszerítik a "betegeket"; hogy magánügyekről, egészségügyi problémákról más emberek előtt beszéljenek. (Ami nem csak megalázó és kiszolgáltatottá teszi a "beteget"; hanem az orvosi titoktartás legdurvább megsértése.)
- Ahol megtörténhet, hogy belgyógyászati betegségeinek kezelését elhanyagolják.
Akkor ezen mit ne ellenezzen az ember?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!