Csak azert latom gaznak az anyamat, mert "morcos tini" vagyok, vagy tenyleg gaz?

"Komoly gondjai nincsenek az eletben"

Ezt nem tudhatod.

"Haragszom anyukamra, mert nem tesz semmit azert, hogy boldog legyen. Szerintem aki nem akarja az eletet kinnak latni, annak nem is kin az elet. Vagy en vagyok tul naiv kislany? "

Igen, kicsit naivan gondollak, de tizenhat éves vagy. Még jó hogy így gondolkodsz. :) Remélem te soha nem jutsz oda ahol anyukád most tart, és képes leszel mindig a dolgok jobbik oldalát nézni, mert vannak olyan emberek akik képesek rá.

Az élet nem egyszerű, szóval azt kell mondjam, hogy még mindig tini vagy.

El sem tudod képzelni, hogy mennyire eltudja rontani az ember napját ha napi 8 órában azt kell csinálnia amit utál. Rányomja a pecsétjét mindenre.

A szüleidnek egymással kéne erről elbeszélgetniük. Te még fiatal vagy ehhez.

"Mondhatni a hazimunka javat en csinalom otthon. "

Ezt leírhatnád részletesen, mikor mit csinálsz - nem csak oylat, hogy takarítok meg leviszem a szemetet, hanem konkrétan, hogy reggel 8-10 közt kitakarítom a nappalit, stb.

Ugyanis az ilyen kijelentések mögött általában nem sok realitás áll.

Emmellett borzasztó naív vagy.

Kívülállóként nyilván másképp látszik minden, mint annak, aki benne él. Nem ismerlek benneteket, de azt tudom, hogy egy megkeseredett, negatív ember iszonyúan le tudja törni a környezetét. Abban pedig teljesen igazad van, hogy aki kínnak akarja látni az életét, semmiben nem talál pozitívumot, ami feltöltené, boldoggá tenné, annak kín is lesz.

Az, hogy a házimunkát elosztjátok, teljesen természetes, ebben azért nem látom azt, hogy "neki minden csak kín." Nem "rengeteget segítetek NEKI", hanem kiveszitek a magatok részét, ahogy kell.:-) A munkájával kapcsolatban neki kéne lépni, ha tényleg ennyire utálja. Vegyetek neki bérletet valami szabadidős tevékenységre (valamit csak szeret, színház, uszoda, fitnesz, zumba, tánctanfolyam, akármi), és zavarjátok el. Attól, hogy apád családcentrikus, még lehetnek problémáik a párkapcsolatukban is, de ezt nekik kell lerendezni egymás között. Nem szoktak néha kettecskén elmenni valahová? Utazni, wellnessezni pl.? Lehet, hogy nem ártana, ahogy az sem, hogy apukád éreztesse vele, hogy nemcsak anyát és háziasszonyt lát benne, hanem kívánatos nőt is, akit szeret. A 40-es évek elég sz@r időszak a nők számára.

Én is mindig azt hittem, 15-16 évesen, hogy a felnőttek mindig csak rinyálnak meg ilyenek, de aztán ahogy idősödök egyre jobban látom, hogy nem.

Még viszonylag szeretem is a munkám, de akkor is fárasztó minden nap 8 órában ott lenni, helyt állni. Utána még boltba menni, vásárolni, főzni...Agyam eldobom miatta. Pedig én még jóval fiatalabb vagyok mint anyukád.

Én viszont próbálok egy kis boldogságot találni, kimozdulni ide-oda..Lehet anyukád épp klimaxol.