Csak szerintem baj, hogy ennyire berögzült a társadalom gondolkodásába, hogy a felnőttek tapasztaltabbak?

Nagyon egysíkúan látod a dolgokat. Amúgy a gyerek mégis hogyan, mitől lenne tapasztaltabb, mint a szülő? És kinek kéne nevelni a szülőket, tán a gyereknek? :-)

Ami példákat hoztál:

- ruhaügy viszonylag gyakori, eltérőek az ízlések, tényleg sokszor előfordul, hogy a szülő lehetne toleránsabb. Viszont, mint magad is írtad, ez apróság, nem befolyásolja különösebben a gyerek személyiségfejlődését.

- Az azonnali rendrakás hátterében általában az van, hogy elhangzott már 20-30-szor a kérés, a gyerek elengedte a füle mellett, szülő legyen a talpán, akinek nem gurul el ettől a gyógyszere, úgyhogy ez a példa nem releváns.

- Valljuk be, elég ritka a fekete fiú/lány problematikája, nem általánosítanék belőle. Egyébként a legtöbben nem is állnak az ilyen szülők pártjára.

- homoszexualitás - ugyanaz, mint előző. Agyhalott szülőnek (igen, ilyen is van) hiába tart kiselőadást a gyerek a melegségről, a normális (vagyis a többség) pedig elfogadja a gyereket olyannak, amilyen.

Akkor mégis miből vonod le azt az általános következtetést, hogy a szülő nem nevel?

Nem berögzült a gondolkodásba, hogy a felnőttek tapasztaltabbak, hanem egyszerűen tényleg tapasztaltabbak. Nyilván nem az életkor egyedül határozza meg a tapasztalatok mennyiségét, de azért valljuk be, sokkal könnyebb úgy tapasztaltnak lenni, ha az ember 50 éves és nem 16.

A tapasztalat olyan élethelyzetekből van, amikkel a szülő találkozott már hosszabb élete során és ezek java részt olyanok amikkel a gyereke is találkozni fog később, például az amiket felhoztál, a kamaszkori lázadás tipikus esete, ezen mindenki átesett.

A felhozott dolgaid meg totál jelentéktelenek vagy témaidegenek:

Öltözködés: hidd el anyádéknak van igaza, 5 év múlva te is röhejesnek fogod gondolni az öltözködési stílusodat. Nekem is már most 23 évesen sül a pofámról a bőr, hogy hogy lehettem ilyen majom 15-6-7 évesen.

Rendrakás: most komoly?

Néger/kínai/hottentotta barátnő: azt ne mondd, hogy te tucatszám hordod fel a fekete nőket. Sőt, nyakamat rá, hogy egyáltalán nem hordod fel őket.

Meleg téma: nyakamat rá, hogy ez az eset sem forog fenn az esetedben. Ráadásul ez nem is a szülő tapasztalatán vagy annak hiányán múlik, elég megosztott a társadalom ezen a téren.

"hidd el anyádéknak van igaza, 5 év múlva te is röhejesnek fogod gondolni az öltözködési stílusodat"

De ez mindenkivel így van, mikor az öt évvel azelőtti, lejárt frizurájú, divatú képeket nézegeti. Azt meg senki nem tudja előre, mi lesz a ciki 5 év múlva.

"De ez mindenkivel így van, mikor az öt évvel azelőtti, lejárt frizurájú, divatú képeket nézegeti. Azt meg senki nem tudja előre, mi lesz a ciki 5 év múlva."

5 év alatt nem fordul akkorát a divatvilág. Nem azért gázok azok a képek, hanem mert egyszerűen röhejes a szerelés. És ezt más korombéliektől is hallom saját magukkal kapcsolatban.

A szülőket sajnos nem lehet nevelni. Senki sem tökéletes. A hibák általában nem a tapasztalat hiányából, hanem a nem megfelelő hozzáállásból fakad. Gyakori, hogy később ugyan azokat a hibákat követed el a saját gyereked nevelése során amelyeket elkövettek veled is a saját szüleid.

Például vannak akik verik a gyereküket. Komolyan. Nem csak úgy hébe-hóba, hanem kékre-lilára.

Vagy van egyszerűen úgy, hogy a szülő nem érti meg a gyereket, mert nagyon mások. Ezzel sem lehet mit tenni. Jobb esetben csak apróbb hibák vannak, amik nem okoznak maradandó mentális sérülést a gyerekben - a másik esetben javasolt szakemberhez fordulni, mert ha a gyerek kritikáját nem veszi komolyan a nevelési technikáit illetően akkor hátha majd egy szakemberét...