Leszerelték a zárat. Mit tegyek, kihez forduljak?
"Szüleimmel" már régóta rosszban vagyok, már nem is tartom őket annak. Jó tanuló vagyok, egész végig kitűnő voltam és vagyok és leszek is. Már sokszor betelt a pohár, sokszor bezártam az ajtót, de mindig kinyitottam megbánásból.
Ma, gyereknap, osztálykirándulás egy nappal ki kellett pakolnom a táskákat, ezt nem tettem meg. Ezért ők szétszórták az egyik táskám tartalmát a szobában, erre én bedühödtem és bezártak az ajtót kulccsal. Amíg bent voltam, addig elolvastam egy teljes fejezetet egy könyvből. "Apám" többször is visszaszámolt egyre kisebb léptékekben (12 perc, fél perc), hogy nyissam ki az ajtót addigra, különben leszerelik a zárat. A kulcsot ugyan benthagytam a zárban, de pont olyan szögben, hogy egy másik kulccsal ki tudták lökni.
Kinyitották. Ezután "apám" elment a szerszámokért és kiszerelte a zárat. Már kilinccsel se tudom bezárni, nem hogy kulccsal.
Gondoltam, hogy valamilyen intézményt felkeresek, hogy a jogaimat megismerhessem és küzdhessek értük. Lakatra is gondoltam, de arra ők az egész ajtó leszerelésével válaszolnának. (Ezt már el is mondták nekem.) Nagyon rosszul érzem magam, nem érzem magamat biztonságban.
Az az ironikus, hogy az osztálykiránduláson is egy ajtó nélküli szobában aludtam és "anyám" azt mondta, hogy nem kell félni, csak egy napot kellett így aludnom.
Mit tehetek, kihez forduljak? (15/F)
Az intézetben imádják az önérzetes fiúkákat, nagy jövőt jósolok neked. ;)
Vagyis jósolnék, ha elhinném a menetrend szerinti kamu tinisztorit.
majd aznap kipakolom
majd hej ráérünk arra még...
mikor anyukád épp inditaná a mosógépet nem fogja finomkodva pakolgatni a te szenyes cucaidat
csak mert te elöző este óta halogatod a kötelességed
az nem a szeretet jele hogy a lustaságodat támogatják
az se egy elfogadható probléma megoldó taktika hogy te bezárkozpol a gondok elől,
ezt felnötként se teheted majd meg
de sajna már erre rászoktál pedig még most gyereként kel erről leszoktatni
Csak remélni tudom, hogy nem szülők írták ezt a minden megértést mellőző sok okos kommentet. Pont tegnap botlottam egy kérdésbe, ahol mindenki főnök szülő típus volt rajtam kívül, hát itt az eredménye az olyan nevelésnek. És gondolom a kérdező szülei is meg vannak róla győződve, hogy nagyon jól csinálják.
Már elnézést, de ahol a gyerekben ennyi szorongás, elfojtott keserűség és lázadás van, ott valamit a szülő nagyon nem jól csinál! Talán ha megértően, barátként közelednének, nem lenne közöttük ekkora szakadék. Nem érezné magát a kérdező kirekesztve. Mindenki figyelmét elkerülte a verések és a meg nem értés? Csak a lázadás maradt meg, de az már valaminek a következménye. Talán inkább frusztrált szülőből van túl sok, aki az utasításaival le akarja tudni a nevelést. Aztán csodálkoznak, ha ilyen a gyerek. Tudom hogy feleslegesen jártatom a számat, mert az ilyen emberek természetesen nem olyannak látják magukat, amilyenek valójában. De azért szomorú hogy vannak. A gyereknek társa lenni mindig több és keményebb munkával jár, ez is igaz. Kényelmesebb az "azértmertaztmondtam". Pedig mennyivel jobb a gyereknek társa lenni és megtanítani gondolkodni, kezelni az érzelmeit... Hosszú távon sokkal kevesebb ám a gond az olyan gyerekekkel. Bizony.
Viselkedési gondjai és tartós lelki problémái egy gyereknek normális családban nem szabad hogy legyenek, ha nem érte őket semmi trauma. Egy családban a legjobb barátoknak, lelki társaknak kellene lenniük a tagoknak. Szégyen, ha ez nem működik. A példát mindig a felnőtt adja. És ilyenkor a felnőtt a ludas.
Kérdező, valahogy bírd ki és tanulj. Jelenleg még így is ott van a legjobb helyed. Rajtuk nem tudsz változtatni, de Te majd lehetsz jobb szülő.
utolsó látod hogy a kérdező totál életképtelen a szülei csak embert probálnak belőle faragni
itt nem segit hogy babusgatják
máshol már családos dolgozó ember lenne ebbe a korban ő meg úgy viselkedik mint egy 8 éves
3 év múlva jogilag felnőt lesz ha így marad utcára vagy börtönbe fog kerülni
mert senki nem fogja a lelki nyavajájit körül édelegni
Szóval vernek? :D
Hát engem tényleg VERTEK és én még gondolni sem mertem arra hogy ellenkezzek velük. Gondolom nálad a verés a pofon/kéz szorításban merül ki. Majd add apád kezébe a cipőhúzót és mond neki, hogy úgy vágjon fejbe , hogy tocsogjon a vértől a fejed. Majd akkor megtudod milyen az igazi verés. Majd amikor ok nélkül minden nap odamennek hozzád és kedvtelésből addig ütnek amíg már nem sírsz csak kussban türőd mert tudod akkor előbb vége lesz. Na ezt hívják verésnek.
Az, hogy képtelen vagy ezt azt megcsinálni és ezért kikapsz, mert neveletlen vagy(ami egyébként az ő hibájuk) és elcsattan egy pofon..az nem verés.
Szálj magadba egy kicsit, gondolkozz el a dolgokon, hogy miért nincs 1 barátod se és akkor talán lesz is valami az életeddel. Tudod a gyerekek az iskolában azokat közösítik ki akik életképtelen szarok. Már bocsánat...de így van.
Te jó ég, micsoda egy retardált gyökér már, aki egy segítséget kérő gyereknek azt írja be válaszul, hogy véresre kellene verni az ilyet...
Egyáltalán, amit itt ez alatt a kérdés alatt előadtatok, még a pöcegödörben böfögő patkány színvonalát is alulmúlja. Ha ezt a srácot - aki nyilván követ el hibákat, vazge, de ki nem? -, szóval ha ezt a srácot szarrá kell oltani meg most már véresre is kellene verni azért, mert nem pakolta ki a táskáját meg becsukta a szobája ajtaját, akkor titeket lángszóróval meg húsvágó bárddal kellene helyretenni végre.
Sok agresszív, beszűkült, IQ-negatív pö'csfej, a használt, szaros vécépapír többet ér, mint ti.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!