Az apának is van szíve. Nem tudom feldolgozni, hogy a fiam nem hív meg sem a polgári sem a templomi esküvőre.13 éve elvált a feleségem tőlem. Csodálatos család voltunk. Én jó apa voltam. A szülői értekezletekre én jártam. Valaki segítene válasszal?

Pedig már nem sok van hátra az életéből. Nem szabad szemet hunyni a valóság felett. A fia tisztes távolból szereti Önt és ennek így is kell maradnia, ameddig ő nem kezdeményez.

Az ön helyében eladnám a házat vennék egy kis földet, kis házzal amit megcsináltatnék szinte teljesen zöldre energetikai szempontból, és zöldségeket termesztenék, kertészkednék, gyümölcsfákat ültetnék, állatokat tartanék. Most végre lenne ideje kicsit elmerengeni az életén és nem mások piszkát sepregetni az utcán önsajnáltatva.... Végre lenne ideje élni. Kérem használja ki és hagyja a fiatalokat élni. Adjon magára, és legyen ápolt. Az időtöltés közben megjön majd az ikhlet, hogy mi az ami a gyerekein kívül boldoggá teheti Önt. Sok sikert kívánok hozzá és ne feledje: Az idő az egyetlen olyan dolog ami korlátozottan áll az ember birtokában. Ezt a kis időt ameddig a Földön vagyunk ki kell használni, és magunktól kell boldognak lennünk nem más által. Függetlenedjen ezektől az érzelmektől, s ha jót akar magának az élelmiszer és az energiaszektortól is. Én szurkolok Önnek.

33/F