Van itt, akinek a szülei nagyon nehezen vették tudomásul, hogy felnőtt? Mennyire kellett drasztikus eszközökhöz folyamodni, hogy elfogadják, hogy felnőttetek, és hagyjanak élni?

Fiatal lehetsz? Hány éves vagy?

Egyébként marha jó tippet kaptál, nyilván nem véletlenül jó szakemberek a szakmájukban. Borsos áron tudsz albérletet kiadni, de kérdés, őket mi motiválja.

Talán mondd azt nekik, hogy eladtad-kiadtad, költözz oda és mutasd meg, miért olyan nagyon rossz ötlet ez. Kb 5 napot adok a dolognak.

Nálunk a csúcs az volt, amikor anyós közölte egy látogatása során, hogy a lakásunkban (amihez neki semmi köze nincs) mit hogy alakítsunk ki (akkor már itt éltünk több éve) és nyissunk át több helyiséget (pont tartófalról volt szó...).

Megsértődött, hogy nem csináltattuk meg. :D

A megoldás a költözés, ők nem fognak változni, de ha jönnek látogatni, ugyanúgy mindenbe bele fognak szólni (lásd a fenti példát).

A párom anyukája nagyon érdekes. A fia felnőtt, dolgozik, a munkája során állandóan utazik, akár hosszabb időre, más kontinensre.

Az anyukája leszidja, mint egy 5 éves kisgyereket, ha szerinte nem megfelelően öltözködött. Ha véletlenül bejut a szobájába, mindent átrendez (külön élnek), elrejti a számára nem tetsző dolgokat (utána napokig hajtóvadászat, mert a ház nagy, ő pedig kreatív), kikészíti azt, amit szerinte viselnie kellene. Mindent elpakol, ha valahol csekket talál, olyan szépen elrakja, hogy csak két hónap múlva kerül elő. Ezen kívül meg akarja mondani mit csináljon, hogyan szervezze az idejét, mit egyen, ki legyen a barátja.

Érzelmi zsarolós típus, mi más országba költözünk, nem csak miatta.

Valahogy el kell érned, hogy felnőttként tekintsenek rád...

Ilyesmikre gondolok: hogyha például anyukád bármivel kapcsolatban kioktat, kiselőadást tart neked, akkor te rögtön leállítod. Finoman, de nagyon határozottan: "Anya, ezt már eldöntöttem." És nem magyarázkodsz a világért sem, hanem eltereled a szót. Ne menj bele a játszmába.

Ha rendezkedik nálad, akkor kiveszed a kezéből a portörlő rongyot és mondod, hogy köszönöd szépen, de majd megcsinálod, ha elmentek.