Mit csináljak ha a lányom folyton hazudozik nekem de én tudom az igazságot?

#80... ugye vagy nem... akkor meg azon szokott hörögni a t. "rendpárti-értékelvű" kórus, hogy micsoda dolog már az, hogy egy tizenéves lánynak huszonéves barátja van... és tudod miért? Mert a t. szülő elveszti a zsarolási potenciálját... két tizenévest még tudnak "terelgetni-nyesegetni", addig egy huszonéves már betájolja a kedves szülőket nagy valószínűséggel, hogy mi merre hány centi...

(egyébként én az abortuszt javasolnám minden olyan esetben, amikor a lány függő helyzetben van a szüleitől, mert roppant ritka sajnos, hogy a szülő ne élne vissza 0a helyzettel, és a hirtelen megnövekedett "terelgetési-nyesegetési" zsaroló potenciáljával. Ebben a tekintetben sajnos még egy tök átlagos párkapcsolat is nagymértékben megbízhatóbb az átlag szülőknél.

Tudod, ha tetszik, ha nem, pl. nagyságrenddel kevesebb emberre emel kezet a saját párja (ha férfi, ha nő), mint a "csak jót akaró" szülei... ezen pl. érdemes elgondolkodni kicsinyég. Meg ilyenek...

Erre már nem lehet mit mondani, továbbra is csak gratulálok az értelmi képességeidhez...Tisztelt rendpárti-értékelvű kórus....:D :D az persze, mit is, tiszta náci koncentrációs tábor, mert nem örvendeznek a 14 éves gyerekük terességének :D :D golyót nekik....hát ilyenkor éne országra szóló örvendező bulit csapni :D

Áhhh reménytelen

#82, nem tetszik érteni, amit mondok. Nem amellett vagyok, hogy valaki 14 (15, 16, stb) évesen szüljön, nem amellett vagyok hogy valaki 14 (15, 16, stb) évesen abortuszra menjen, nem amellett, hogy valaki 14 (15, 16, stb) évesen éljen szexuális életet, de nem is amellett, hogy valaki 14 (15, 16, stb) évesen ne éljen szexuális életet. (és ragozható ez bármilyen kérdésig, házasságig, továbbtanulásig, munkahely-választásig, vagy amit akarsz)

Amellett vagyok, hogy az embernek magának legyen az utolsó szava a saját életét illetően, mert hát ő kénytelen a továbbiakban is együtt létezni vele, és nem a "természetesen csak jót akarók" kara.

Szóval én döntés-párti vagyok a mindenféle RENDekkel és NORMAkkal szemben...

Ezt egyszer már leírtam neked. Egy felnőtt esetében igen ne akarjon senki jót, hanem fogja be és majd azt tudja az illető...de itt gyerekről van szó. Azt hiszed hogy ő tudja mi jó neki? 13 és 14 évesen? Hisz ő maga is gyerek. Mondom nem kéne szülőnek lenni annak aki ezt nem látja be.

Azzal az erővel szülje a világra és hagyja csináljon amit akar mert az ő élete, Dunába is ugorhat. Szerinted ha egy kiskorút valami baj ér, akkor miért szülőket veszik elő törvényileg és teszik felelőssé? Míg ha ugyanaz a felnőttel történik akkor baleset és így járt? Azért amit korábban írtam. Egy gyerek az gyerek és a szülő felel érte. Ennél szájbarágósabban nem tudom elmagyarázni. Te meg ezt a hülye rend és fegyelempárti dumát tudod hajtogatni, mint ha a katonaságban lennénk. mintha ördögtől való lenne az hogy a gyereket megnevelje valaki és legyenek vele szemben szabályok.

#84 ". Azt hiszed hogy ő tudja mi jó neki? 13 és 14 évesen? Hisz ő maga is gyerek." - nézd, 100%-ig SENKI se tudja, az ember önmaga se - hisz egy ember szokott tévedni is, szokott dolgokat megbánni is...

Én valójában azt gondolom, hogy nem, nem tudja 100%-osan természetesen az a fiatal se, de igen valószínűen még mindig jobban tudja, mint egy másik ember, még ha az a másik ember a "csak jót akaró" szülője is. Egyfelől. Másfelől meg azt is gondolom, hogy még a saját magunk által hozott rosszabb döntés is jobb, mint a mások által ránk kényszerített jobb döntés.. .

Tudod, nem véletlen ám, hogy az ember ezekben a fontos témákban 14 éves korától maga dönthet. De úgy tűnik, sokszor - sajnos! - gyakran csak akkor, ha tisztába van a saját jogaival, és sikerül megrendszabályoznia a neki természetesen "csak jót akaró" szüleit...

Jah persze annyi mindenben dönthet egy 14 éves gyerek.

Akkor válaszolj már arra amit előzően jótékonyan mellőztél hogy miért van az hogy a szülőt vonják felelősségre sokszor ha egy kiskorúval történik valami? Miért van szülői mulasztás, miért nézik kérdezik meg azt hol volt a szülő?

Miért van gyám akkor ha az a fene döntésképes érett gyerek 14 évesen is saját maga tudna dönteni meg élni pl ha elárvul, vagy elveszik a szüleitől??

Miért van az hogy bizonyos bűnért egy felnőttet lehet 20 évre lecsuknak, gyereknél van más opció, nevelőintézet, egyéb elbírásás? Miért és miért? Miért van az hogy bizonyos ügyintézésnél nem mehet be egymaga a 14 éves és intézet egymaga dolgokat hanem kell szülői kiséret szülői hozzájárulás...Válaszolok helyetted. Azért mert GYEREK aki önmaga még nem hozhat érdemben döntéseket, nem is az hogy nem hozhat hanem nem TUD.

De gondolom neked is sérti a szabadelvű kis gondolatmentedet és szegény 14 éves felnőtt korlátozva van ilyenkor. Annyira szeretsz a törvénnyel takarózni, de azt elfelejted hogy a törvény előtt igen is más egy gyerek mint egy felnőtt..(lásd fenti példák) innentől kezdve az egész vitánk és hablatyod értelmetlen.

és ezzel tudom h támadófelületet hagyok én hülye de nem tudom megjegyezni hogy a példánk esetében az a csecsemőt amit a felelőtlen 14 évesek összehoznak ki fogja eltartani és érdemben nevelni? A szülő, akinek persze kuss a neve ő csak ne akarjon jót, de a pénze a csecsemő gondozásnál gondolom jól jönne...áh de neked nem szabad ilyen példákkal jönni mert ez embertelen meg zsarolás.

Én az ilyen szülőket mint te komolyan büntettem volna, ilyenkor mondom azt gyereket vállalni sem szabadna mindnenkinek, egyesek nem alkalmasak rá, mert a felelősségtudat legkisebb szikrája nincs meg bennük

"gyakran csak akkor, ha tisztába van a saját jogaival, és sikerül megrendszabályoznia a neki természetesen "csak jót akaró" szüleit."

Te magadnál vagy??. A 10en éves rendszabályozza meg a szüleit?? Ez a nyúl viszi a puskát klasszikus esete.

"Jah persze annyi mindenben dönthet egy 14 éves gyerek." - javaslom nézz utána... már persze,ha nem gondolod úgy, hogy bárkinek is lehet képviselni az érdekeit a jogain tiporva.

Elmesélek neked egy sztorit: olyan 1980 táján (16 évesen) volt egy tanulmányi verseny kapcsán egy meghívásom az USA-ba. Én meg mondtam, hogy bocs, de kihagynám, mert én a magyarországi (1980!-as) szabadságomhoz vagyok szokva, és hát, ha belém kötne egy buzgómócsing seriff, mert iszom békében a sörömet, vagy épp a szexuális életemet élem, hát annak meglehetősen kiszámíthatatlan vége lenne...

Szóval a kérdésedre a válasz kb annyi, hogy az elmúlt 25 évben sajnos - "hála" a tömegmédiának első sorban - elég jelentősen beszivárgott egy olyan gondolkodás és értékrend, amit én magam roppant alávalónak és hihetetlenül kártékonynak tartok. Na ezért van az, hogy ma "a szabadságban" a 18 év alattiak spec sokkal jogfosztottabbak, mint anno a "diktatúrában", ezért van a "szülőt vonják felelősségre"... Kielégít a válasz?

(tudod, te engem büntetnél:) én meg az ilyen szabályok, törvények meghozóit és alkalmazóit vonatnám felelősségre konkrétan emberiség elleni bűntettért - és egyedül a zérótolerancia az, amivel tényleg zérótoleráns vagyok.... ja meg az "amíg az éééén kenyeremet eszed, addig éééén mondom meg" mentalitásra vagyok igen allergiás...

És tudod, NEM, ha egy szülő csak úgy "segítene", hogy mellé feltételeket szab, akkor inkább ne segítsen, tartsa meg, .... fel magának, és költse patikára. Ez pont ennyi.

Van itt ez a kérdés:

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__szulo-gye..

és ebben a 10-es válasz nagyon igaz, azt mondják a tapasztalataim. Tudod, jól mondtad, nem mindenkinek való gyerek:)))

Mondok neked erre is egy példát: amikor jött az első ded - korán jött, és nem direkt - az elmebajos anyám több hónapig tartó hisztirohamot és őrjöngést mutatott be, mert hogy képzeljük, hogy nem akarunk házasodni, hogy merészeljük, amikor a... na, eltelt közben harminc év - amiből 25-ben szóba se álltunk egymással, és ha hiszed, ha nem, ez még mindig ott tart, hogy "ő akart csak jót, és én vagyok a hülye, hogy nem azt csináltam..."

Na, ehhez képest a ded - akire én sose akartam rányomni a saját értékrendem, mert normális emberként fel tudtam mérni, hogy neki nem biztos, hogy ugyanaz jó, mint nekem, és ő azt tegye, ami neki jó nem azt amit bárki is "norma"-lisnak tart - már megházasodott és el is vált... na miccósz?

Úgy tudtam hogy kijátszod ezt az amíg az én kenyerem eszed kártyát holott én nem mondtam ilyet, és aki így kimondja azt elitélem, mert a család nem erről szól. De igen is vannak minden életkorban írott és iratlan szabályok amiknek meg kell felelni. Pl egy család közösségben a szülő dolgozik ő a kenyér kereső aki gondoskodik a gyerekről, cserébe a gyerek a szokásos és amúgy normális tinihóbort/hisztin kívül megpróbál normális gyerek lenni, mondjuk 14 évesen nem lebabázni, tanul, besegít otthon stb...

De ezt hiába mondom egy olyan embernek aki csak a jogait tudja szajkózni de ha a kötelességekről van szó meg fel van háborodva. Mert az már büdös, sőt még a gyerekekbe is ezt nevelné.

Én szivből örülök h nem ilyen nevelésben volt részem, és lehet hogy én is megvivtam a saját csatáimat a szüleimmel de felneveltek, támogattak a mai napig számithatok rájuk én és a testvérem is amiért hálás vagyok, és 3 méterrel a föld alá süllyednék ha évtizedekig nem szólnék hozzájuk, mert gyerekként neveltek. Ezzel le is zártam veled ezt a vitát, nem vagyunk egy értelmi és érzelmi szinten, a szocializációról meg ne is beszéljünk.

#87, volt itt is egy pozitív példa arra is, amit említettem... adva volt egy lány, aki 16 évesen terhes lett, és egy vallásos anyuka, aki bele akarta nyomni a vallása szerinti értékrendbe, a terhessége kihordásába.

A lánynak meg szerencséje volt, akkor tett fel kérdést, amikor valóban a neki jót akarók reagáltak, és nem az "anyukád csak jót akar, te csak fogadj szót neki, engedelmeskedj..." rosszat akarók. Így a lány a megfelelő törvényes utat bejárva elérte, hogy az ő akarata lett meg...

Ez pl. egy sikertörténet... amiből azért van pár. Olyan is, ahol fordított volta szereposztás, a 16 éves lány akarta megtartani a gyereket, a szülők akarták - persze "csak az ő érdekében" - abortuszra kényszeríteni, és ugyanúgy a lány akarata győzedelmeskedett a "csak jót akarók" agybaja helyett.

Tudod, ma már - hála az internetnek pl. - sokkal kevésbé tud feltétlen engedelmességet elvárni a beteg lelkű cezaromániás szülő.