Ti mit tennétek a helyemben? (többi lent)
Sziasztok. 16 éves lány vagyok, és rettentően elítélem az abortuszt. Járok pszichológushoz szorongás miatt, és egyszer véletlenül meghallottam, hogy apukám azt mondja, hogy anyukámnál újra kellett csinálni az abortuszt. Szinte sokkot kaptam. Annyira fájt, és csak abban reménykedek, hogy rosszul hallottam. De anyukámtól nem merem megkérdezni, mert túlságosan is félek a válaszától. Ha jól hallottam, sosem tudnék úgy nézni rá, mint eddig. Hiszen a testvérem életéről volt szó. Tudom, hogy nem az én dolgom ítélkezni, de nagyon megviselne. Szerintetek kérdezzek rá anyukámnál? Ti mit tennétek? Sokan azt mondják, amit nem tudunk az nem fáj. Ha sosem tudom meg az igazat, még reménykedhetek, hogy mégsem úgy volt, ahogy hallottam, talán beteg volt a baba, vagy ilyesmi. Így viszont csak gyötröm magam.
Volt esetleg valaki hozzám hasonló helyzetben?
Nagyon köszönöm a válaszokat!
Mikor ezt a beszélgetést hallottam a pszichológusnál, a fejlődésemről volt szó, meg anyukám terhességéről velem. Szóval én úgy vettem ki a beszélgetésből, hogy előttem lehetett az az aborttusz. Azért is gondolom ezt, mert anyukámnak velem nehéz terhessége volt, hormonpótlásra volt szüksége, hogy ne vetéljen el. És az elején vérezgetett is. Ez pedig utalhat egy terhességmegszakítás következményére is.
Kedves utolsó: gondolod, hogy nem abortusz volt? Igazából én sem értem azt, hogy hogy lehet egy abortuszt újra csinálni. Már teljesen össze vagyok zavarodva, hogy mi is történt pontosan. De félek megkérdezni, mert ahogy egy válaszoló már írta, nyilván okkal nem mondták nekem.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!