Gyermeketek hány éves korában mennétek hosszabb külföldi útra és ha nincsenek elérhető nagyszülők, kire hagynátok a gyereket?

Gyerek nélkül gondoltad? Akkor mondjuk 20 éves korában...

Na jó, 18. Nálunk szerencsére vannak nagyszülők, másra nem hagynám hosszabb időre. Őket megszokta a gyerekem, tudom, hogy akár hetekre is rájuk bízhatom (ők is el szokták vinni nyaralni). A gyerekem nem egy szobanövény, akit lepasszolok, ha úgy tetszik egy idegennek, vagy távolabbi ismerősnek. Vagy viszem magammal, vagy olyanra bízom, aki már évek alatt bizonyított.

Semmi más megoldást nem tudok elképzelni... mondanám, hogy táborba adom, de nem vállalnám be, hiszen bármi történhet vele a tábor alatt is, megbetegszik, vagy valami, és nem tudnék ott teremni hirtelen.

" mondanám, hogy táborba adom, de nem vállalnám be, hiszen bármi történhet vele a tábor alatt is"

A táborra pedig nagy szüksége van a gyereknek. Önállóságot tanul és társadalmi életet él, rengeteg élményt szerez. Ez a tipikus túlféltés, ami NEM jó.

7-es, nem ez volt a kérdés

nincs rokon vagy baráti család, akivel ilyen eseekben kölcsönösen tudnátok vigyázni egymás gyerekére?

Anyukám óvónő volt, nyaranta vigyázott olyan gyerekekre akiknek a szülei nem tudták megoldani a nyári szünetet. Bár este nem aludtak nálunk a gyerekek.

Gyerektől függ. Mi az a "hosszabb út"?

Ugyan Te megoldást vársz, de ne haragudj ilyen helyzet nincs!!!!

Aki gyereket vállal, az élete végéig vállalja. Ha nincs megbízható nagyszülő, akivel a gyerek is szívesen elvan, akkor kizárt, hogy elmennék külföldre (de még belföldre sem) a gyerek nélkül. 18 éves a lányom ez alatt az idő alatt 3x voltunk az apjával nélküle 2-2 éjszakára el, hogy kicsit kettesben is legyünk, de ez is már 10 éves kora után, arról nem beszélve, hogy nem tudtam felhőtlenül kikapcsolódni, állandó telefoni kapcsolatban voltam vele!

Egy gyerek nem tárgy, akit lepasszolsz a saját élvezeted miatt. Főleg úgy nem, hogy konkrétan idegenre bíznád.

Csak a gyerekedet sajnálom!

Lehet lepontozni!