Mélyponton vagyok. Mit tehetek ilyenkor?

Sose volt annyira szoros a kapcsolatom a szuleimmel, anyukám természetét nagyon nehezen viselem, apukám meg alig van itthon a munka miatt, es altalaban csak annyit tud amit anya elmesél neki. Nos a mindennapos veszeledések nálunk megszokottak, sosincs olyan hogy leuljunk es megbeszeljuk a dolgokat, a végén vagy lilulásom lesz vagy osszetorik valamilyen targy. Az utobbi idoben viszont egyre nehezebben viselem a dolgokat. Csináltam egy nem tul buszke dolgot, bevallom hibáztam, a szuleimnek nem is meséltem el, elég a sajat lelkiismeretemmel is megkuzdeni. Nos tegnap kiderult a dolog, és jelenleg én vagyok a "csalad szegyene" meg a "mocskos", és ha a novérem visszamegy Pestre viszgazni (hetfon)akkor garantálják, hogy nem marad annyiban a dolog és megölnek. Jelenleg egész nap kivagyok, mert a sulis bajaimat se tudom a baratnoimen kivul megbeszelni senkivel, es meg ezis ittvan, tanulni meg most keptelen vagyok. Valaki valami jotanacsot? Nagyszuleimet ebbe szerintem folosleges bevonni, mar regebben meseltem nekik de semmit sem tettek a valtozasert