Mit csináljak? Nem bírom tovább.! 17/L

Én a szüleimmel (ver szerinti) és két kisebbik testvéremmel elek együtt. Es szó szerint egy börtönben élünk. Apámmal van a fő probléma. Anyám meg mindenre sajnálja a pénzt, neki mar egy 4000 Ft-os nadrág (vastag, téli) nagyon drága es nem veszi meg, merthogy mikor ő fiatal volt....(41 éves).

Apám meg ugy kezel mint egy rabot. Az iskolában nem eleg hogy mindennap 8 órám van es van 16 különböző tárgyam meg kell felében neki csak az ötös jo, ha mást hozunk akkor vagy hallgatjuk a szent beszédet vagy nyakon vág minket. Folyton ordibál de olyan szinten hogy nekem mar pusztán a jelenlétetol gyomor idegem van es emiatt kialakult nálam a refluxom. Ja es orvoshoz nem mehetek egyedül max háziorvoshoz de elkísér minden orvoshoz vagy ő vagy anya, vérvétel tol kezdve nőgyógyászon at mindenhova jo hogy be nem jon.

Nincs zsebpenzunk, csak akkor es annyi pénzt kapunk akit ő mond vagy ha kell mondjuk beadni a suliba.

Nem sminkelhetem magam, de meg minimálisat sem, nem hordhatok a jelenléte nélkül rövidnadrágot es szoknyát nem hordhatok bőrből készült ruhadarabokat, nem festhet en be a hajam mikor alig van színe, mert mindezekről en k*va leszek.

Ebben az évben fogom betölteni a 18. életévemet es nem volt meg barátom, nem csak pasi barát de barát barát se. Mindig is kirekesztett voltam. Nem mehetek suli utan sehova. Kétszer hívtak bulizni azóta nem. Meg egyszer el hívtak suli utan bolingozni es nem mehettem.

Folyamatosan szar kajákat etetnek, pedig valószínű hogy lisztérzékeny vagyok (februarban megyek vizsgálatra-anyammal) es meg akkor is majd kenyeren kell élnem mert a másik kaja túl drága. Tönkre tesznek testileg is. Arról nem beszélve h túlsúlyos is vagyok ami ellen küzdök de nem járhatok edzeni igy itthon a szobámban csinálok ezt azt meg nem tudok megfelelően táplálkozni.

A suliban azt kell tanulni amit mond. Faktnak is jövőre (11. O.) azt vehetek fel amit o mond, mert szerinte es tökéletes politikus leszek húgom meg ügyvéd. De egyikünk se akar az lenni. Öcsém a kedvence mert o gépeszetet tanul mint apám tanult anno. Megtiltotta hogy elhagyják az országot mikor en külföldi egyetemen akarok továbbtanulni. Ezt nem bírom mar, évek óta vagdosom magam, nincs olyan nap h ne sirnek es ne imádkoznek hogy üssön mar el egy kocsi vagy valami. Húgommal mar azon agyalunk hogy meg kene szokni, vagy nem tudom.

Mit csináljak????? Turnom kene? Nem tudom el kene tűnni a föld színéről legalább nem "fosztanank" meg őket a pénztől. De mivel en vagyok az elso gyerek velem a legszigorúbb, peldaul húgom at mar elengedi egyedül mászkálni pedig o csak 13.