Mit tehetnék a fiammal?

Ha mindenki lehiggadt, érdemes lenne egy családi kupaktanácsot tartani. A fiúcska is elmondhatja, mik a feltételei az ottlakásotoknak, ti is elmondhatjátok, hogy miért fontos a tanulás, gondolkozzon el, vajon a 18 évnyi nevelésének mi volt a célja: nyilván az, hogy önmagát fenntartani képes, munkájában örömét lelő, boldog, tisztességes felnőtt legyen belőle - ennek érdekében a szülő olyat is tesz, amit a gyerek akkor kellemetlennek él meg.

Mindettől függetlenül ha velem valaha is így beszélne a saját gyerekem, mert pénz hullott az ölébe (elképzelhetetlen számomra, de ki tudja), aznap összepakolnék és elköltöznék, miután két puszit adtam az arcára, és sikeres önálló életet kívántam neki. Természetesen meglátogathat, szeretettel várom, tanácsot is adok, ha kér (de csak akkor), mindenfajta anyagi jellegű dolgát pedig intézze nélkülem, 5-10-20 év múlva is. Annyira nem lehettetek rossz szülők, kérdező, hogy a könnyen jött pénztől megszédülve így álljon hozzátok a saját gyereketek, nem a saját dolgaitokat akartátok vele elintéztetni, hanem az ő jövőjéért aggódva ment a veszekedés.

Ez az ....esettek egymásnak.....Nem veszítek észre, hogy a kérdés KAMU!

-A "kérdező" eltűnt, Ti meg a semmiről vitatkoztok?

Egyébként ennyit a "hálás unokákról"! :) (Cikk lent)

[link]

""édesanyám ráíratta a házat" = nem örökölte"

" a nagymama ráhagyott minden vagyont" - DE

Azért durva egyébként, hogy mi itt vitatkozgatunk, mert kérdező idelökött egy kérdést, ami egy csomó újabbat szül, és cseszik rá válaszolni. Már eleve a kérdés is pontatlan, nem derül ki belőle, hogy az ingatlan ajándék volt-e, vagy örökség (a kérdező később utalt rá, hogy nagyösszegű készpénzzel is járt, ezért én inkább az utóbbira gondolok, miszerint a kérdező gyereke most jutott hozzá az örökséghez, miután nagykorú lett), bár ez csak az én elképzelésem.

Nem kötekedek, csak próbálok más megközelítést is találni, mert egyébként csak találgatunk.

Pont azért, mert nincs válasz, méginkább arra gondolok, hogy a kérdés kitalált, különben kérdező próbálna eligazítani bennünket a dologban. Így meg szerintem jókat röhög azon, ahogy görcsölünk.

Ha feltételezem, hogy a kérdés valós, akkor is komoly ellentmondások vannak benne, nem csak arról, hogy hogyan is került a vagyon a gyerekhez.

Kérdező az elején azt mondja, hogy eddig minden szép és happy volt, majd azt, hogy a gyereknek elege lett az apja szigorából és beszólásaiból. Vagyis előtte sem volt habostorta az élet.

Off: Miért lenne kamu? Simán lehet vizsgája, nekünk is ezen a héten vannak, csak ma kettő volt, holnap pedig három lesz. Szóbeli vizsgánál azonnal mondják is az eredményt.

(a kérdéshez érdemben már nem tudok hozzászólni, elnézést)

Ne haragudj kérdező, de az, hogy a gyerekednek egyáltalán eszébe jut, hogy a házból kitenne titeket azért ti vagytok a hibásak.

Én is szoktam veszekedni a szüleimmel, de sosem gondolnék ilyesmire. Azért az is beszédes, hogy a nagymama nem akar semmit a lányára és a vejére hagyni ez érdekes.