Mégis hogy döntsek arról, hogy megtartsam-e a babánkat, vagy sem? Erről hogy dönthet egy nő?
A gonoszkodó válaszok nem érdekelnek, szóval aki csak vitázni és provokálni szeretne, azt kérem, hogy tegye meg máshol. Köszönöm!
Tegnap megtudtam, hogy terhes vagyok, hétfőn tudok leghamarabb az orvosomhoz menni (nincs az országban). Elmondtam a barátomnak, ő nagyon szeretné a babát... Tény, hogy anyagilag nem lenne akadálya, megvan a biztonság, semmi hitel, de fiatalok vagyunk.
Én most lettem 20 éves, Ő 21.
Szeretné a picit, én mégis bizonytalan vagyok, túlságosan is. Nem miatta, mert együtt vagyunk 6 éve. Csak félek, hogy nem lennék jó anya. Tudom, hogy ez nem az életünk végét jelenti és hogy nem kell azért elhanyagolt, mackónacis nőnek lennem, mert anyuka leszek. De mi lesz, ha nem alakul ki az anyai szeretet, vagy megbánom a dolgot?
Van egy jó barátnőm, ő 25 éves és már van két gyereke, akiket imád és nagyon jó anya, pedig senki nem nézné ki belőle, hogy akár tudja, hogy kell megfogni egy kisbabát. Szóval látom ezt az oldalt is, hogy össze lehet egyeztetni a fiatalos, bulizós életet egy "babás" életmóddal, de közben ott van az is, ahogy én felnőttem. Vagy a nagyszüleimmel voltam, vagy bébiszitterrel, vagy a barátnőimmel és a szüleikkel. Jó a kapcsolatom anyukámmal most, hogy felnőttem, de gyerekkoromban sosem volt ott...
Annyira nem tudom, hogy mit csináljak. És közben nehéz, mert ő csak a mi babánk...
A te döntésed, itt nem írhat felelősséggel senki sem "igen"-t, sem pedig "nem"-et.
Félelmed, hogy nem lennél jó anya, az első gyereknél általános a nők körében.
Akik mégis vállalják a gyereket, a szülés után kis idővel már örömmel áradoznak utódjukról.
Ne az utcára, nem a szegénységbe szülnéd.
Első bújásától, rád mosolygásától annyira ellágyulsz majd, hogy magad előtt is letagadod , hogy itt ezt a kérdést felvetetted!
Párodon kívül és belső hangodon kívül ne hallgass semki másra!
Itt kibicek vannak és a kibicnek semmi sem drága!
Ne aggódj, kifog alakulni az anyai szeretet.
Nyilván tegnap óta még friss ez a dolog, de képzeld el, hogy 9 hónap után már a karjaidban tarthatod Őt. Ne dobd el magadtól! Én mindig is felnéztem a fiatal anyákra. És Te pont jó korban vagy.
Szerintem is tartsd meg! :-) Foleg ha anyagilag is megengedhetitek...
Ugy gondolom, mivel fiatal vagy (igy nyilvan korban is kozelebb fogsz allni hozza) jobban megerted majd a problemait, es talan tobb szeretetet tudsz atadni neki mintint akar tobb evvel kesobb.
A masik indik h a szervezetedet is megterheli a elveteted a babat. Es vannak olyan esetek is amikor ez meddoseget is okoz a kesobbiekben...
Megtartanám, minden mellette szól. Párod szeretné, nem nyomorba szülőd, anyai érzések pedig kialakulnak.
Ha elveteted, hidd el, megbánod. Még akkor is, ha most nem úgy érzel. Ideális korban vagy a szüléshez, nem igaz ami mostanában van, hogy a nők 40 éves korukban vállalnak gyereket. Egyet, mert már öregek a másodikhoz.
Igen, a TI babátok. Rengeteg örömöd lesz benne.
Én mindig azt mondom, ha szemernyi kétely is felmerül, akkor ne vetesd el! Örökre megbánnád, és visszacsinálni nem lehet!
Ha az anyagi háttér megvan, mindketten szeretnétek, akkor a kor nem akadály. Régen is ebben a korban szültek a nők. Csak az anyagi dolgok miatt, a karrier iránti vágy miatt tolódott ki ez az életkor.
Senki sem születik jó, vagy rossz anyának. Ez majd kialakul. Ha nem vagy önző, ha nem kényszerből, vagy elvárásból szülsz, akkor az alapok már megvannak, hogy jó anya legyél!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!