Mindenki megutálja a szüleit ha felnő?

Nem. A szülők emberek, akik hibáznak, sok mindent rosszul csinálnak, talán az egész életüket elb*sszák, de ettől még nem kell utálni őket.

Az én szüleim sok mindent elrontottak. Azért szeretem őket, mert az összes hibájukkal együtt, a legnagyobb szerencsétlenségeik közepette is mindig ott vannak nekem.

Nekem nem lenne pofám azt mondani, a normális, nem alkoholista, nem durva de sokat dolgozó szüleimről, hogy utálom őket, főleg amikor egy meleg szobában drága laptopon írom a szöveget.

Persze, hogy gyerekként másképp látjuk őket, mint felnőttként. De azért nem szabadna elfelejteni, hogy ha ők nem lennének olyanok amilyenek, akkor élhetnék rosszabbul is. Mondjuk az utcán, vagy alkoholista családban vagy éhező gyerekként stb..

Azért értékelhetnéd a szüleid munkáját, hogy mi mindent megtettek érted.

23/F

Dehogy.

En nem mentem at ezeken a fazisokon soha, nem lattam gyerekkoromban sem szuperhosnek oket (valoszinuleg azert mert soha nem is pozoltak igy, nem jatszottak meg magukat hogy hibatlanok es mindent tudnak) es kamaszkoromban sem utaltam meg oket.

Latom a hibaikat, es azzal egyutt szeretem oket olyannak amilyenek. Es remelem meg sokaig koztunk lesznek.

40F

Én 30 vagyok, szeretem anyámat, bár tény, hogy elég sok mindent elcseszett az életében.

Apámat meg nem ismerem, pár levelet szoktunk váltani, se nem utálom se nem szeretem.

18 évesen is így volt és azelőtt is, bár akkor még nem láttam át igazán anyám mit-hol-miért rontott el, most is vannak hajmeresztő tanácsai, mert valamit még mindig nem lát be, hogy hiba volt.

18 voltam mikor az édesapám meghalt. Alkoholista volt, utáltam érte, azt kívántam bár meghalna, akkor jobb lenne a családi életünk. Tönkretett mindent.

Aztán meghalt, és bennem nem maradt más csak bűntudat. Rájöttem, hogy nem őt utáltam, hanem a helyzetet amibe beletaszított minket. Ma már egyenesen hiányzik, és még mindig rágódok rajta, hogy miért tette. És ami a legrosszabb, hogy sosem kapok választ.

Édesanyámat nagyon szeretem. Vannak hibái, nem tökéletes, és látom, hogy mit rontott el a nevelésben. Levontam a következtetést, hogy mi az amit én nem teszek meg majd a gyerekemmel. De nem utálom.

Leégne a bőr a képemről, ha ilyet mernék mondani a szüleimre amit te megeresztettél a kérdésedben.

Remélem felnősz minél hamarabb, és rájössz te is, hogy a szüleid is csak emberek.

22L

ez a "két szerencsétlen" egy rakás szerencsétlenséget hozott össze...sajnos ez van :S

nekem szerencsére nem szerencsétlenek a szüleim, szóval én magam sem lettem ilyen szerencsétlenség mint te :P

22F

Bár én nem tettem, de te joggal utálod szüleid.

El°aszott életük mi sem bizonyít jobban, hogy ilyen félresikerült alakot neveltek fel.

Remélem, utálatod ellenére nem csupán elfogadod tőlük a mosást/takarítást/kaját, hanem meg is követeled!

Igen! Betyárul selejt vagy!!!

És mivel útálod a szüleidet, ez már egy igen-igen nagy hibád, ezért majd a te gyereked joggal fog tégedet is útálni!!!!

Pedig még igen fiatal vagy, mennyi "útálni-való" jellemet, magatartást, egyéb elítélendő dolgot fogsz még életed során elkövetni, amiért majd még további útálatot fogsz érdemelni a saját gyerekeidtől!!!!