Anyák megsértődnétek?

Ez a kérdés szerintem kamu.

Miért menne be a szülő éjszaka közepén a gyereke szobájába aki már alszik

Anyukám simán képes lenne rajta megsértődni, pedig tudja, hogy olyan vagyok, mint amit a 4-es leírt, nagyon mélyen alszom, én is kijárok pl. wc-re alvás közben, volt, hogy még egy rövid párbeszédet is folytattam ekkor a folyosón apuval, reggel meg el sem akartam hinni, hogy én ilyeneket csinálok. :D

Amúgy volt már hasonlóra példa többször is, anyu kb. a 10. alkalom után értette meg, hogy tényleg nem emlékszem ezekre, és hogy ilyenkor nem vagyok ébren.

Szóval magamból kiindulva én anyaként nem sértődnék meg ilyenen, inkább nevetnék, hogy ezt tőlem örökölte a gyerek. :D

Nem sértődnék meg. Nagyon valószínűnek tartanám, hogy éppen álmodott valamit, és az álombeli történésekkel összemosódott számára a valóság, és jó eséllyel nem nekem szólt az a bántó mondat (mondjuk eleve nem olyan viszonyban vagyunk, hogy komolyan megforduljon a fejemben, hogy képes lenne ilyet mondani, azt meg nyilván nem tudhatom, hogy nektek amúgy milyen, mennyire harmonikus vagy éppen viharos a kapcsolatotok).

De másnap nyilván szóba hoznám a történteket, tisztáznám vele, hogy ő mire emlékszik ebből az egészből.

Számomra már abból, hogy "Majd visszazuhan a párnájára és alszik tovább.", eléggé egyértelműnek tűnne, hogy nem is volt éber tudatánál, és nem nekem akart beszólni, hanem kvázi álmában beszélt.

(Én nagyon ritkán álmodom rosszat, de a hosszú évek alatt, amióta aPpárommal élek, kétszer előfordult, hogy ő felébredt arra, hogy hallhatóan valakivel "küzdök" álmomban, fel akart ébreszteni, hogy megnyugtasson, hogy csak egy rossz álom. Egyik alkalommal annyira megijedtem, hogy majdnem leestem az ágyról, hogy "meneküljek" tőle, a másik alkalommal meg elkezdtem álmomban rúgkapálni, "védekezni", és szerinte kb. 10-15 mp-be telt, mire végre felfogtam, hogy ő az, nem pedig álmomban támadott meg valaki.

Megértem, én is küldtem már el a páromat a fszra, mikor hajnalban nekiállt ébresztgetni, mert szerelmeskedhetnékje volt. De én ebből semmire sem emlékszek, szóval... :D

Ő meg odább lökdösött, hogy nem fér el, és menjek arrébb - már így is a radiátoron feküdtem, kb.

Lehet, hogy vannak olyanok, akik ébredés után azonnal képben vannak, de hogy empátiájuk nincs, hogy talán más nem olyan, mint ők...

Egyszer történt, hogy a tesóm mondta, ébresszem fel hajnalban, hogy együtt nézzük az Oscar-díj átadót. Oké. Bemegyek hozzá, felkeltem. Felül, rám néz. Mondom neki, "kezdődik a műsor, gyere". Teljesen normális hangnemben, minden zavarodottság nélkül azt mondja, "oké, viszem a takaróm és megyek, két perc".

Legközelebb reggel láttam, és a mai napig nem emlékszik az egészből semmire.

De nekem is szokott mesélni olyan sztorikat magamról, amikre nem emlékszem. "Ugye tudod, hogy reggel az volt az első kérdésed, hogy mi lennél szívesebben, hal vagy madár".

?? Mi a búbánatért szólongatod a gyereket az éjszaka közepén? Ha lázas beteg, akkor pont hogy pihennie kéne, reggelig nem ér rá a lázmérés? Ilyenről még nem hallottam.

Nos, nekem egyszer reggel a szobámba beengedték a macskát poénból, az felugrott az ágyamra, és ráugrott a lábamra. Én reflexből, félálomban rúgtam egyet, szegény macskát nagyon megrúgtam. Nem szándékos volt, amúgy imádom, soha nem bántanám, de ha az ember felriad, akkor nem tudatosan cselekszik.

Nem, nem sértődnék meg, bár nem is mennék be random ébresztgetni a gyereket.

".... bár azt hiszem egyesek nem értették meg a kérdés lényegét."

Én meg úgy érzem, hogy úgy tetted fel a kérdést, hogy annak a megítéléséhez, hogy jogosan lenne-e elvárható, hogy bocsánatot kérjen a gyerek a történtek után, egyáltalán nem elegendő az az információ.

Fogalmunk sem lehet róla, hogy magához tért-e annyira, hogy eljutott az agyáig, hogy te ülsz az ágyán, nem pedig egy álombeli szereplővel beszél, arról sem, hogy utólag emlékezett-e bármire a történtekből,

Így kb. csak találgatni lehet ismeretlenül, és a skála két végén ott van az az a két opció, hogy van egy egyébként kedves, tisztelettudó gyereked, akivel irigylésre méltóan jó a kapcsolatod, és aki "megbántott" téged valamivel, amit nem neked szánt, csak lázasan, félálmában félrebeszélt, vagy van egy nehezen kezelhető kamasz gyereked, akivel egyébként is küzdelmes, viharos a kapcsolatotok, aki napközben is beszólogat neked, tiszteletlenül beszél veled és álmából felébredve is valóban neked szánta, amit hallottál.

Te vagy az, aki jobban meg tudod ítélni, hogy melyik állhat közelebb az igazsághoz. Mi itt csak találgattunk, és többségében jóhiszeműen láttuk a történteket.