Csak én érzem kicsit "igazságtalannak" a helyzetet?

Főként a kilences válaszolónak/illetve mindenkinek, hogy jobban el tudjatok képzelni: Nem vagyok a tipikus lúzer. Amikor elképzeltek, ne egy 160/85 kg-s ronda pattanásos lányt lássatok. Az tény, hogy önbizalmam nem túl sok van, de: magas vagyok(175cm), van fenekem, van mellem, igaz, úgy 70 kg körül lehetek (igen, tudom, pár év múlva gurulni fogok, de érdekes módon sokan irigylik az alakomat, ( [link] 25-30as között), mert arányos vagyok, igaz, van egy pici pocim, meg combom, de eddig azért fiúktól nem érkezett panasz arra, hogy rossz, hogy van rajtam mit fogni :D ). Állítólag az arcom sem ronda, szóval a csúnyácska helyett inkább csak átlagos, sokak szerint annak is az a része, ahol a "szép lányok vannak". Ápoltnak ápolt vagyok, smink, frizura, ruhák vannak. Igaz a smink csak mértékkel, mert nem szeretem magam kivakolni :)

Szórakozni járok, ha időm és energiám engedi, ugyanis baromi sokat tanulok. Nem a sarokba bújok, hanem van társaságom, de ha nincs mondanivalóm, akkor hiába vannak körülöttem tizen, inkább csendben maradok. Illetve, mivel mindenről megvan a véleményem, sokszor azért hallgatok, hogy ne bántsak meg embereket. Az, hogy kiröhögnek nem érdekel. Kivéve amikor a családom teszi, ugyebár ez szülte a kérdést is.

A gazos sztorival én sem mentem át hozzá, mert azt már akkor nagyon gáznak találom.

A sütisütés nem kimondottan csak neki történt, sokkal inkább úgy, hogy vittem neki is abból pár szeletet, amit csináltam (amúgy szökőévente maximum kétszer sütök/főzök, edzeni ennél azért gyakrabban megyek:) )

Amit igazságtalannak érzek: amikor átmentem hozzá, vagy csak köszöntem neki, kiröhögtek, hogy 'jaj, mert szerelmes', de most meg az volt a röhögés tárgya, hogy mert nem csináltam semmit. Ez persze valahol igaz, de ennél többet mit tudnék?

A kilences írta, hogy ne "szőkéjének" hívjam a csajt. A nevét nem tudom, ez az egy ismertetőjele van, hogy szőke, így máshogy nem tudom hívni. Tény, hogy nem ártott, de jót sem tett még nekem. Illetve, ez nem bántó hangsúllyal, sokkal inkább röhögve mondom.