Normális, hogy anya elvárja ezt?

Kedves #20-as.

Ha már így belekötöttél, akkor tessék:

16 éves korom óta dolgozom mint diákmunkás, mégpedig egy gyárban, jobban mondva egy gyár raktár részén, most vagyok 22 éves, és MÉG mindig tanulok, mellette pedig, meg fogsz lepődni, de ugyan úgy eljárok dolgozni.

Az, hogy akkor 16évesen elkezdett kellenem dolgozni, nem másnak a hibája, így hozta a sors, írhatnék most neked egy oldalas regényt arról, hogy mennyire sanyarú gyermekkorom volt, mennyire tudtam én "élni a kamaszok életét" de mi értelme lenne, téged nem érdekel, a magánügyem pedig a saját dolgom.

Viszont, az, hogy már azóta dolgozom, megtanított arra, hogy a pénznek értéke van, tudok falat vonni a szükséglet és a luxuscikk között, én keresem meg magamnak azt a pénzt, ami a ruhámra kell, ami az iskolai cuccaimhoz kellenek, ami a "luxuscikkeimhez" kellenek, telefon, számítógép, tv.

Én gyűjtöttem és fizettem magamnak a jogosítványt, ésatöbbi ésatöbbi, de nem bánom, felnőttem, és már most több élettapasztalatom van, mint sok velem egykorú embernek.

Ha esetleg lenne még kérdésed, akkor nyugodtan írj.

(u.i: szép szülő leszek, megnyugodhatsz)