Hány éves korig tűrhető el hogy egy szülő az otthon élő gyereke helyett látogatást ígér a nagyszülőknek?

Számomra egy alap dolog volt, hogy a nagyszüleim születés/névnapján átmentem hozzájuk felköszönteni őket.

Amúgy szerintem 15-16 éves korig belefér.

A szitu amúgy akkor más ha a gyerek nincsen jóba a nagyszüleivel és mondjuk ezzel a szülő tisztában van és így igérget.

Ilyen nincs.

A gyerek VAGY még kicsi, akkor nem a nevében igér a szülö, hanem egyszerüen viszi magával, ha meglátogatják a nagyszülöt, VAGY a gyerek már nagyobb. akkor nem nem igérhet helyette semmit a szülö, mert a gyerekre nézve nem kötelezö más ígérete.

MINDEN ember CSAK saját maga nevében tehet ígéretet, más helyett nem.

Kedves második hozzászóló, NEM kell ENNYI szókiemelést használni, mert ETTŐL jelentőségét VESZTI!

Ha egy városban élnek, akkor igencsak illik felköszönteni a nagyszülőket és nem azt lesni, hogy én már nagy vagyok, nekem ez nem kötelező. Hadd ne legyek teátrális és ne írjam le azt a könnyekre fakasztó mondatot, hogy addig örülj, amíg még megteheted, hogy felköszöntheted őket, nem pedig a temetőbe kell majd a virágot vinni...

Ilyen nincs, hgy eltűrhető..stb..

Én 28 vagyok.. Férjnél.. A szüleim a nagyszüleimnek pedig simán mondják, hogy hétvégen otthon leszünk.. És ekkor és ekkor felmegyünk..( hegyen laknak)

A szüleim szólnak nekünk, hogy ezt mondták a nagyszüleimnek, mipedig úgy alakítjuk, hogy akkor menjünk, ha nem tudunk, akkor felhívom, hogy máskor megyünk..

Ennyi..

Ha a mama kérdezi, anyu vagy apu úgyis mond valamit..

És olyan nincs, hogy ha hazamegyünk, hozzájuk ne mennénk