Most mit csináljak? Kidobtak otthonról, mert idősebb a pasi.
Gondolom sejtitek, hogy nem egy-két évvel...
17 éves vagyok a párom/pasim/barátom/hívjuk ahogy akarjuk, pedig 28. Lendüljünk túl a dolgon, hogy kihasznál, átver, csak meg akar fektetni, volt négy hónapom felmérni a helyzetet, nincs így. Igen, négy hónapja vagyunk együtt, már a találkozásunk is olyan volt, hogy azonnal tudtam, mi összetartozunk. (nyáltenger, közhely, bocsi, de tényleg így van) Baromi jól elvagyunk, teljesen önmagam és boldog vagyok vele. Viszont -lehet hogy hiba volt, de- a szüleim elől elhallgattam ezt az egészet, csak a nagymamámnak mondtam el a családból. (akinek mindent elmondok, ő a legfőbb bizalmasom :D) Egyszerűen nem találtam rá alkalmat, és módot, hogy ezt beadagoljam nekik, mert borítékolva lett volna a reakciójuk.
Viszont történt a hétvégén, hogy az egyik """barátnőmmel""" csúnyán összevesztem, ő pedig ezt úgy "bosszulta" meg, hogy elment édesanyám munkahelyére tegnap, és az orra alá dugta az Instagram profilomat. Ja, azon van "pár" kép a barátomról/barátommal, stb. Ezen kívül pedig kitálalt mindenről, a megismerkedésünkről, a barátom egész lényéről, sőt még az első szexről is. (ez a lány volt 3 éves korom óta a legjobb barátnőm, így neki mindig mindent elmondtam, amúgy kedves lány..)
Nem kell mondanom, hazaért anya és kiborult a bili. Nem kezdem el sorolni a szitkozódásokat, elég annyi, hogy kb 30 perc hajleüvöltés után édesapám kirángatta a bőröndömet, beledobálta a ruhásszekrényem tartalmát, majd az egészet kivágta az ajtó elé, azzal az ultimátummal, hogy "Majd ha elfelejtem azt a tetvet (a barátomat, édesapám szavaival élve), akkor hazajöhetek. Egyszóval kidobtak.
NEM fogok szakítani, ennél többet jelent a kapcsolatom, viszont ez így nem állapot. Mit tehetnék, hogy elfogadják/megértsék/eltűrjék, akármi, csak ne legyen ez?
- Ha már ennyire biztosak vagytok abban, hogy ti összetartoztok, akkor 4 hónap alatt nemcsak elmondani, de elvinni is kellett volna őt a szüleidhez, ismerjék meg!
- Miért nem mehetsz hozzá, miért nem lakhatsz vele???
Esetleg nős, vagy ő mégsem érzi úgy, hogy ti ketten együtt, és soha mással??
- A szüleidnek valóban kötelességük a kiskorú gyermekről való gondoskodás, tehát jogilag valóban nem dobhattak volna ki otthonról... de azért te sem sokat tettél azért, hogy ez ne történjen meg
- Most a nagyi "nyakán" élsz és az ő nyugdíjából eszel, kapod a zsebpénzt, jön az iskola, ott ezt + azt vásárolni...
Ha elég felnőttnek érzed magad ahhoz, hogy pasival "szoros" kapcsolatot létesíts, légy eléggé felnőtt ahhoz is, hogy minimum a saját kiadásaidat fedezd, és ne másnak a nyakán élősködj!!!!
(Jöhet a lepontozás kedves 20 évesek!!!)
17-27 nem nagy korkulonbség...pláne, ha megnézzuk a mai huszonéves -fiucskákat... a férjem 26 volt én meg 16, mikor osszejottunk, ennek már 14 éve..senki nem talált semmi kirivot 10 év korkulonbségben.
valoszinuleg más lehet ott a haáttérben...nem a 10 év.
miért nem mutattad be eddig otthon?
miért nem koltoztél a fiuhoz, ha "kidobtak" otthonrol?
Nem számítottam ennyi válaszra, köszönöm.
Ööö, hol kezdjem, kicsivel több mint két hepét múlva leszek 18.
Azokon a válaszokon, hogy "miért nem költözöl hozzá, nem vállal fel!?" igazából nevettem. Eszem ágában sem volt odamenni, és nem csak azért mert tartok tőle, hogy a szüleim ráakaszkodnának...még egyelőre azon agyalok, hogyan adagoljam be neki, hogy "miatta" dobtak ki. Nem akarom hallani azt a szöveget, hogy "miattam ne menjen tönkre a családoddal a kapcsolat" (hajlamos az ilyenekre, sajnos)
Egyébként -szerintem- mehettem volna hozzá, sokat voltam már nála, 1-2 napokra, öhm, nem nős :D Pár éve volt menyasszonya, ő mesélte el, de felbontották az eljegyzést.
Nem élősködik a szülei nyakán, vagy mit is írt valaki, van külön lakása, kocsija, valami cégnél felsővezető ("pénzéhes vagy" kommentek 3,2,1....), szóval egy önálló, független férfi.
Én pedig nem "élősködök" a mamám nyakán, ő szívesen fogad, mert a nagymamám, (ez nálad, kedves hozzászóló,nem tudom hogy működik/működött, de nálam így) nem terveztem felélni a nyugdíját, vagy itt csövelni, de átmenetileg nem láttam jobb megoldást. Ha a barátomhoz költöztem volna, az lenne a baj..
Ha valamire nem válaszoltam, akkor szóljatok :D
32-es vagyok!
Ha minden-minden annyira szupi, akkor most mi a gondod????
A feltett kérdésre, hogy most mit csinálj??? = Semmit!!!
Ez így tökéletes, ahogy van: hapi tök jó minden tekintetben, nem élsz a nagyiék nyakán (akkor ki tudja honnét, miből költesz naponta, de mindegy!), és minden tökéletes a jelenlegi élethelyzetben... ne tégy semmit!!
Mért is tetted fel a kérdést???
#32, érdekes, ha egy elvált-külön élő szülő kifosztásáról van szó, akkor kapásból tudjátok sorolni, hogy a GYEREKNEK MI JÁR, - ugye gyermektartás feltétel nélkül(!) a gyermek 18 éves koráig, vagy a középiskolai nappali tanulmányok befejeztéig, de max 20 éves koráig, aztán rokontartás feltételekkel - amikor a gyerek jogairól lenne szó, akkor meg mindez feledésre kerül és jön a "Ha elég felnőttnek érzed magad ahhoz, hogy pasival "szoros" kapcsolatot létesíts, légy eléggé felnőtt ahhoz is, hogy minimum a saját kiadásaidat fedezd, és ne másnak a nyakán élősködj!!!!" duma... mint ha legalábbis kétféle törvény lenne...
Szerinted tisztességes dolog a gyerekeinktől elvenni a jogaikat, és visszasírni a "pater familiáris" korszakát, amikor a gyerek 100%-ban kiszolgáltatott volt a saját szüleinek??? Tudod, egyetlen gyerek se tehet róla, hogy ha "rendpárti-értékelvű-konzervatív"-nak mondott agybajos szülőkkel veri a sors...
(úgyhogy lepontozás kiutalva, ahogy kérted:))
Nem fura, hogy a nagyi (aki sokkal idősebb) nem csinált ekkora cirkuszt belőle, mint a szülők.
4 hónapig nem szólni a szülőnek alapvetően nem szép dolog, de azért elgondolkodtató, hogy a gyerek miért a nagymamájával beszéli meg a legféltettebb titkait, és miért nem az anyjával.
A harmadik dolog, hogy egy majdnem felnőtt (18 éves) embernek már hadd legyen joga bizonyos területeken döntést hozni (pl. kivel jár), nehogy a szülei akarjanak dönteni helyette. Nem a középkorban élünk. Legrosszabb esetben nem együtt élik le az életüket, de legalább megpróbálták együtt.
A gáz az, hogy két és fél hét múlva mondhatják azt a szüleid, hogy eddig támogattunk, és nem tovább. Na erre az esetre kellene valami B tervet kitalálni.
Egyébként középsuliba jársz még? Vagy továbbtanulsz? Mi volt a terv, mielőtt a barátnőd borította a bilit?
A mamádnál maradhatnál, ha a szüleid mégsem fogadnak vissza?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!