Most mit csináljak? Kidobtak otthonról, mert idősebb a pasi.

Az a gond hogy téged itt senki nem ismer, nem mondhatom hogy a szüleidnek igaza van, mert nem tudom milyen nevelést kaptál. Szavaidból ítélve értelmes lány vagy, viszont nem szerencsés dolog a szigorú szülők mellé ennyivel idősebb csávót tartani, és valószínűleg ezt te is tudtad, ezért nem mondtad el. Az állítólagos barátnőcskéd egy utolsó féreg, és nem is értem mi ez mostanában a lányok körében hogy ha már valami nem tetszik a másikon, vagy nem látjuk benne a hasznot akkor tegyük tönkre az életét is, valahogy fiúknál ez nincsen.. mindegy is. Visszatérve a témához. Egy megoldás lehet ha hallgatsz a szüleidre és szakítasz a barátoddal, viszont ettől te nem leszel boldog. Második megoldás lehet az, hogy a barátoddal közösen odamentek a szüleidhez, és szépen bemutatod nekik, a pasid elmondja mik a szándékai, és hogy nagyon fog rád vigyázni, ettől a szüleid lelke megnyugszik és haza mehetsz TALÁN!, a harmadik megoldás, hogy hagyod a szüleidet kicsit főni a saját levükben, és majd ha hiányzol nekik visszahívnak. Személy szerint a 2. megoldást javasolnám, mivel ezzel megoldhatod a problémát, és bizonyíthatod a szüleidnek hogy elég érett vagy a pasidhoz, és komolyan gondolod vele. Ha a szüleidbe nem szorult annyi jó érzés hogy bízzanak a lányukban és a döntéseiben, akkor cs*szheted az egészet sajnos :S

18/f remélem tudtam segíteni.

Nézd, ha szerinted a majdnem 30 éves férfi barátod is komolyan gondolja akkor mi a gond? Nyilván közel 30 évesen nem a mamája szoknyája mellett él, dolgozik. Költözz hozzá, végül is neki köszönheted, hogy kidobtak. Nagy a szerelem akkor az összeköltözés tökéletes lesz számotokra. Te biztos vagy a kapcsolatotokban. Akkor nyilván a barátod örömmel fog eltartani amíg suliba jársz.

De ne várd hogy a szüleid elfogadják, hogy majdnem dupla annyi idős pasassal kavarsz.

Én annyira nem tartom gáznak. 19 voltam, mikor 29 évessel jöttem össze. Most 26 vagyok, már a felesége, van házunk, jó életünk, tök tudja. Állati jó a kapcsolatunk és házasságunk, nagyon jól összepasszolunk, és előnyei hátrányai is vannak ennek a tíz évnek. De nem cserélném le.

Mondjuk én 16 évesen egy 36 évessel is összejöttem, szóval hát ahhoz képest... ez semmi. Amúgy érdekes, engem akkor csak fenyegettek a kidobással, holott valóban az lett volna a legjobb, igaz, hogy nagyon lealáznak vele, és szar lett volna hazakullogni, meg tuti összetörik a szívem, hogy milyen is a lovagom, de kénytelen lettem volna belátni, hogy a hapinak befogadni esze ágában sem lett volna, és tényleg nem ugyanazt gondoljuk a kapcsolatunkról. :) Mennyi mindent látok már át így felnőttként, hogy még a szüleimmel se akart találkozni valami semleges nyilvános helyen, hogy megnyugtassa őket, vagy valami. Az meg, hogy befogadjon... áh.. Akkor valahogy elhessegettem ezt, meg kimagyaráztam, de ha szüleim kiprovokálják, hogy bőrönddel álljak az ajtaja előtt és elküldjön, hogy nem is így gonodlta, az rövidre zárta volna az egészet, pofára estem volna és nem lett volna mit védeni, így meg hadakoztunk hónapokig anyámékkal, meg hazudoztam mint az állat mert meg voltam róla győződve, hogy szent az a kapcsolat és majd belátja mindenki és minden csodás köztünk.

Azért mondjuk sokat mondó, hogy neked is a mamádnál kell tanyázni, holott a hapsi miatt vágtak ki, de ő sem vállalja a felelősséget.