Tényleg ennyire röhejes, hogy 21 évesen a szüleimmel aludnék?

A probléma már korábban is fenn állt, egyszerűen vannak olyan időszakaim, amikor nagyon durva rémálmaim vannak, de olyan kellemetlenek, hogy félek elaludni és hajnalig forgolódom. Volt már olyan éjszaka, mikor négyszer ugrottam fel úgy, hogy tiszta veríték voltam, a szívem hevesen vert és véresre karmoltam a tenyerem, belül szétharaptam a szám nyálkahártyáját és a nyelvemet. Ha ilyen időszakom volt csak átmentem a páromhoz, akivel 3 évig voltunk együtt, így ritkán fordult elő, hogy így ébredtem fel, mert egy másik ember jelenléte megnyugtat. Azonban most, hogy szingli lettem felhoztam apámnak, hogy aludhatnék-e vele, erre kiröhögött. Majd mikor látta, hogy teljesen komolyan gondolom, elkezdett ordibálni, hogy ne legyek ilyen pisis. Tényleg ilyen szégyellnivaló vagyok? Szülők, ti átéreznétek a 21 éves gyereketek helyzetét? Szerintem igazán nem nagy megerőltetés neki, hogy velem aludjon, nekem meg ez egyenlő lenne a kipihentséggel és a lelki harmóniával.