Az eddig eltelt életem során szinte semmit se kaptam a szüleimtől. Mit tehetnék?

Az a baj, baszics, hogy ti "alap"-nak láttok olyan dolgokat, amik nem azok.

Tudod mi az "alap"?

Kaja, vacok, tiszta/hordható ruha, suli. (De legfőképp a szeretet, de itt most az anyagi dolgokkal foglalkozunk.)

Hol alap egy drága mobiltelefon, vagy egy drága számítógép?

Ott kérlek, ahol ki is termeli az árát. Ott "alap"! Minden más helyen: luxus.

(Azt a részt most hagyjuk, hogy mennyibe kerül egy használt mobil, mert ha pár ezrest nem bírsz kitermelni, akkor azt a munkát sürgősen cseréld el valami másra, mert az nem munka, hanem hobbi.)

10-es (nem értem miért lett lepontozva) és 11-es válaszolóval teljesen egyetértek.

Gondolkozz el egy kicsit hogy mid van! Másnak a fele sem adatott meg és minden nap tud mosolyogni mert tudja hogy még annál is lehet rosszabb. Én sose hisztiztem semmiért, mert tudtam hogy Édesanyám nem tudja megvenni. De minden tőle telhetőt megtett és amire szükségem volt mindent megkaptam. Ismétlem szükségem volt (!)és nem méregdrága műszaki és élvezet cikkeket. Engem pluszba apám vert évekig, elitta a pénzt, édesanyám és nagymamámat is verte. Minden nap. Hajamnál fogva hajigált a lakásba ha ahhoz tartotta kedve és még órákig sorolhatnám.

Akkor most pedig hasonlítsd össze a Te mostani életeddel a fenti pár sort, és kérdezd meg magadtól hogy ezért depressziósnak kéne-e lenned és igazságtalan-e az életed. Remélem tudtam segíteni.