Milyen hatása van a lelki fejlődésre, ha a gyerek 8-9 évesen rendszeresen szexelni látja a szüleit (mert egy szobában alszanak)?

"Miért rossz szülő az aki nem tud külön szobát biztosítani a gyerekének?

Mit gondolsz te magadról, hogy osztod itt az észt?

Ki vagy te?

Hány gyereked van?

Olyan biztos vagy benne, hogy neked mindig kolbászból lesz a kerítésed, és akkora házad lesz, hogy csak térképpel találod meg a klozetot?

ELMÉSZ TE A 3.14CSÁBA!"

Most aztán megmondtad a frankót.

Én csak leírtam a véleményem... te meg ilyen bunkón viselkedsz. :)

Jaj, én egyszer kétszer hallottam, utána féltem hogy mindjárt este, és megint csinálják. Komolyan, féltem, hogy hamarosan este lesz, nagyon rossz élmény volt úgy 10 év körül.

Akinek nincs pénze legalább egy másfél szobás lakást bérelni, az ne szüljön.

10 éves koromig egy szobában voltam a szüleimmel. Kétszobás lakásban éltünk, de a másikban mamám lakott. Szerintem teljesen normális, hogy egy darabig, muszájból egy szobában legyen a szülőpár a gyerekével. Sosem voltam jó alvó, sokszor megébredek a mai napig, de egyetlen egyszer nem hallottam/láttam őket. Egy szekrénnyel volt leválasztva egy kis alvó rész a szobából, ott voltam én. A szüleim meg képesek voltak a szükségleteiket olyankor kielégíteni, mikor pl félóráig fürödtem, lent játszottam az udvaron, óvodában/iskolában voltam, esetleg nyáron, mikor rokonoknál nyaraltam. Csak tippelek, hogy mikor csinálták, az égvilágon semmit nem tapasztaltam meg belőle. Időközben kistesóm is lett, aztán elköltöztünk. Szóval azt ne mondja senki, hogy nem éltek nemi életet, mert akkor a húgom nem létezne.

Egyszer olyan 15 éves koromban már rég aludnom kellett volna, de a paplan alatt Harry Pottert olvastam zseblámpával, és kimentem wc-re, na akkor hallottam, csak ágynyikorgást, de tudtam, mi történik. De ennyi idősen inkább már örültem, hogy minden okés köztük. Nem akadtam ki. Kisebb koromban nem tudom, hogy érintett volna, de gondolom nem ilyen "jól".

"Ha nem állok úgy anyagilag, hogy családi házban élhessek, ahol mindenkinek van nyugodt magánélete, intim szférája, az ne vállaljon 2-3 gyereket. "

Ok, tehát akkor csak a felső 20% vállaljon gyereket. Értem.

Hello.

Lakást újítottuk, lassan, szobánként, így hárman aludtunk mindig egy szobában.Ők a nagy ágyban én a kicsiben.Ment ez kb. 2-3 hónapig, és igen, előfordult, hogy hallottam, láttam őket, nyilván papalan mozgást.Kicsit akkor meg voltam rémülve, tettem magam, hogy alszom. Aranyosak voltak, odajöttek közel hajoltak, hogy hallják hogyan szuszogok, és én direkt mélyeket szuszogtam, hogy azt gondolják, hogy alszom.

Ez párszor történt meg de utána, többször hallottam őket. Sőt mostanában is(15 év után, mikor néha hazajövök) Na , de. szerintem teljesen normális vagyok, nyitott, sok sok baráttal, komoly kapcsolattal, nagyon nagy szexuális vággyal..stb.

Szóval szerintem, nincsen semmi hatása.. legalábbis rám

Én azt gondolom, hogy az a szerencsétlen gyermek, aki ilyen förtelmes undorítóságnak - akár látványnak, akár hangoknak - akár csak egyetlen egyszer is tanúja kénytelen lenni, mindenképpen ELMEBETEGGÉ válik felnőtt korára, egész életében munkanélküli lesz, szexuálisan nyomorék, barátok nélkül, végzettség nélkül, kövér lesz, hamburgert fog enni, átmegy a biciklivel a piros lámpán, szandált fog hordani fehér zoknival és büdös lesz a szája. És mindez CSAK A SZÜLEI HIBÁJA.

Ennélfogva én úgy látom, hogy akinek nincsen legalább két különálló szárnyból álló palotája, az ne vállaljon semmiképpen gyereket, mert különben ROSSZ, GONOSZ EMBER, akit nagyon durván meg kellene ütni, és csúnya szavakat kellene kiabálni az arcába.

Uff, beszéltem.

Úgy bírom ezeket a szövegeket, hogy "aki nem engedhet meg többszobás lakást az ne szüljön" ... haha és mi van, ha később szegényedik úgy el, hogy nem bírja fenntartani a kacsalábon forgó palotát és egy lyukba kényszerül? Láttam ilyet. Meg elvárás, hogy legyen gyerek, de a többség, aki 30 körül vállal örül, ha van 1 1 szobás lakása - annak mondom, aki nem vette még észre, milyen az országban a helyzet.

Persze, jobb ha mindenki kimegy külföldre, vagy csak a felső 10000 vállal gyereket, jó lesz majd, ha senki nem lesz itt adófizető és nem lesz majd nyugdíjuk azoknak, akik szerint ne szüljön gyereket az egyszobás.

Nem az egy szobával van a baj. Ki lehet alakítani úgy, hogy a gyerek ne lássa. Függöny, paraván, gipszkarton és máris "2 szoba" lett az egyből.

Egyébként pont a 8-9 éves kor a legrosszabb szerintem. A többség, akik tudják mi történik, még kicsik agyilag és undorítónak találják. Amelyik meg még nem tudja az megijed és azt hiheti, hogy bántják egymást, vagy értetlenül áll a dolog előtt, mi történik.

Egy nagyon kicsi gyerek (baba, 2-3 éves) nem igazán érzékeli. Egy ismerősömre rányitott a 3 éves gyereke (este, mikor már azt hitték alszik és 2 szobás a lakás, tehát lazán előfordul "jobb körökben" is) a gyerek azt hitte, hogy a szülők játszanak, akart is mászni közéjük, hogy majd ő is bírkózik (anyuka visszavitte aludni). A nagyobbak 12-13 évesek meg jó esetben elfogadják, hogy ez van, nem csak a pornóban a deszkatestű nők, meg Ken-baba féle hapsik szexelnek, különben ő se lenne - akit ez megrázkódtatásként ér, annak a nevelésében van a hiba. Eleve, hogy tabuként kezeli ezt a család, nem beszélnek róla. Vagy görcsösen ragaszkodnak hozzá, hogy a gyerek ne lássa meg őket meztelenül (anya mellét pl.). Ha hozzászokna, hogy ezeken nincs mit szégyellni, nem lenne beforduló idegroncs. Én is nyitottam rá szülőkre, diszkréten visszacsuktam az ajtót, normális kapcsolatban élek azóta és a szex is jó. Hallottam is őket, attól se lettem beteg. Az egy szobáról meg tényleg annyit, hogy el lehet választani... turkálókban már 1000 ft-ért kap az ember függönyt és akkor nincs látvány.

Most nem azért de tisztában vagytok vele itt páran hogy mennyi munkával jár összeszedni nemhogy egy több szobás lakás de egyáltalán egy lakás árát? Most lehet hogy idegösszeomlást kapnak páran ha értesülnek róla, de mindenki tud kirántani 10-15 milliót a zsebéből ha éppen kedve tartja, és nem mindenki örököl nagynénitől, nagybácsitől, szomszéd Juli nénitől 2 szintes családi házat. Valahol el kell kezdeni az életet teszem azt 25 évesen szerintem örül az ember ha ezt meg tudja tenni egy egyszobás lakásban, aztán ha jól sikerülnek a dolgok akkor majd 10-15 év múlva lesz pénz nagyobbra is. Ha elegendő a belmagasság akkor lehet csinálni galériát, le lehet választani egy részt függönnyel, szekrénysorral stb. Ez azért tényleg botrányos hogy megmondják itt páran hogy ne vállaljon gyereket akinek egyszobás lakása van, vagy ha vállalt akkor már csak rossz szülő lehet. Szerintem ez a kérdés nem itt dől el, maradjunk ennyiben.

Én amikor megszülettem akkor még egy kétszobásban laktunk, egyikben a szülők, másikban én meg bátyám. Amikor elváltak, egyszobásba költöztünk mert ennyire futotta miután eladták a lakást.

Az a véleményem hogy nincs baj azzal ha egy szobában többen vannak, ha jó a kapcsolat a családtagok között, és képesek tiszteletben tartani egymás magánéletét, valamint alkalmazkodni egymáshoz. Bátyám amikor elköltözött és ideig együtt laktunk akkor teljesen jól elvoltunk egy szobában ennek köszönhetően. Otthon ez egyáltalán nem valósult meg, mert anyám rendszeresen belerontott a magánéletembe, a nevelőapám meg képtelen volt alkalmazkodni a másikhoz. Szerencsére már idősebbek voltak, meg nem volt jó a kapcsolatuk annyira szóval nem nagyon szexeltek, párszor hallottam már tizenévesen akkor a hányinger kerülgetett, nem okozott traumát mert gondoltam hogy van szexuális életük csak úgy voltam vele a francért nem tudják máshol és máskor intézni, elvégre én sem akkor vertem a farkam az ágyban amikor ők ott TV-ztek de mindegy. Az már nagyobb trauma volt amikor életemben először kipróbáltam a gumit (:D) de a csomagoló beesett az ágy mögé és ott maradt. Anyám meg állandóan kotorászott a cuccaim között meg ott ágyamnál és megtalálta, és akkor ott magyarázott hogy mi ez (na vajon mi?) meg ilyenek, hát ez olyan megalázó még tizenévesen, meg volt még sok hasonló. Szerintem inkább az ilyen dolgok amik maradandó torzulást okozhatnak. Én például emiatt elég szégyenlős vagyok,meg kicsit paranoiás, állandóan azt gondolom hogy figyelnek ha valami olyasmit csinálok amiről nem akarom hogy más tudjon. Most nem feltétlen csak szexre kell gondolni. Szóval ja vannak ilyen hülye szülők, de többszobás lakásokba is. Egyik haverom anyjának az volt a mániája hogy amikor ott volt a nője akkor állandóan benyitogatott ilyen hülye indokokkal, hogy nyissa ki az ablakot. Ez is parasztság.