Mit gondoltok arról, hogy egy huszonéves a szülei pénzéből vesz ajándékot a szüleinek?

A kérdés valójában rólam szól. Még egyetemre járok, de ezzel a kérdéssel már egy ideje nem tudok elszámolni. A szüleim mindenre adnak pénzt, és én sosem veszek felesleges dolgokat, de akkor is túl beszabályozatlannak érzem ezt a rendszert és valahogy nem tudok elszámolni magammal. Gáznak érzem, de ugyanakkor nekem csak megspórolt pénzem van. Az a baj ezzel, hogy így nem érzem a pénz súlyát eléggé és állandóan rágódom ezen. Sokkal frusztrálóbb ez a rendszertelenség, mintha világos, konkrét és át nem hágható korlátok lennének, és akkor nem az én vállamon lenne a felelősség. Ez most lehet, hogy kissé érthetetlen, de aki érti, az szerintem pontosan tudja, mire gondolok. Én, ha szülő leszek, mindig világos határokat szabok majd meg a gyerekemnek, hogy legyen mi ellen lázadnia és ne az legyen, hogy vagy elkanászodik, vagy a saját lelkiismeretével kerül állandóan konfliktusba.

Állami ösztöndíjjal tanulok. Emellé pluszban még akkor is csak kevesebb mint 20.000-et kapnék, ha színötös lennék. De egyébként nem vagyok, mivel szar szakot választottam és most már csak arra játszom, hogy végezzek vele. Nem mintha bármi közöd lenne hozzá egyébként.