Huszonéves fiatalok: szerintetek ez normális? A problémám az, hogy van egy 22 éves érettségizett, értelmes,2 szakmával (szakács, gyorsételkészítő-eladó) gyermekem. Amióta nem tanul, nem is dolgozik.
Főleg a szakácsokat szeretném itt megszólítani, illetve a véleményüket kérni, mivel újabban nem is akar szakácsként dolgozni, most főiskolára akar menni, mert a szakács szakma nagyon stressz. ? Részben nem is tehet erről, mivel mindenütt elvárás a szakácsoknál, hogy szakmai gyakorlata legyen.
Amiről tehet: itthon sem sokat tesz, mondhatni semmit. Napi szinten megy a vita, mindketten a férjemmel sokat dolgozunk szakmai minimálbérért,nem kell ragozni,hogy ebből megélni nagyon nehéz. Mit tud tenni egy szülő ilyen helyzetben? Egyébként tisztelettudó, becsületes, de az tény, hogy nagyon lassan érő. Mi viszont már belefáradtunk a győzködésbe, mert persze mindig van mentség, kifogások tömkelege, hogy mivel is ment el a napja.
Nem azzal kell nyaggatni mivel ment ela napja.
Ki kell kötni, hogy márpedig keressen állást. És mondjuk hetente be kell mutatnia hova jelentkezett, milyen visszajelzést kapott stb.
Plusz gondolom - mert sehol nem - nálatok sem volt divat bemutatni a gyerekneka számlafizetést.
Nem lenne rossz ha egyszer előparancsolnátok és megmutatnátok hogy "itt egy közösköltségszámla", "itt eg vízdíjszámla", miegymás, szépen összeadnátok, összevetnétek azzal amennyit kerestek (bérpapír elő) - hogy megértse fontos hogy munkát találjon, mert ennyi és ennyi a megélhetés költsége.
19:19-es hozzászólónak: De igen, ezt már - korának megfelelőn persze - gyerekkorától igyekeztünk bevonni a családi költségvetésbe, tudja azt is, hogy mi mennyibe kerül, víz, gáz, villany,stb. Azt is tudja, hogy hol tartjuk a pénzt, stb.
Azzal kapcsolatban vagyok tanácstalan, hogy milyen szankciót vessünk ki a férjemmel,hogy végre észbe kapjon, de azért "elüldözni" sem szeretnénk. Szóval nagy kutyaszorítóban vagyunk, sajnos.
Cigijét is Te töltöd? Hát ez csúcs...
Szakmával rendelkező gyermekeimet annyiban támogatnám, hogy lakhatnának nálam, enni kapnának, mosnék rájuk, de azon felül amit szeretnének maguknak kellene előteremtsék. Nem azért mert szívtelen vagyok, hanem mert a medvének nem halat adni kell, hanem megtanítani halászni...
Hol laktok? Én borsodi vagyok, és elég sűrűn látok olyan hirdetést, ahol szakácsokat keresnek.
Ha más nem, muszáj kamuznia, hogy van gyakorlata - ha ez az akadálya (a lustaságon kívül) annak, hogy munkát kapjon.
Nem normális, de gyakori jelenség. Igazából nincs semmi, ami motiválja, hogy lépjen. Tipikus "mamahotel"-lakó.
A megoldás nem feltétlenül a szankcionálás, inkább a napi rutinba való visszavezetés. Adjatok neki kisebb feladatokat, amit minden nap kérjetek számon rajta. Az egyik lehet például az, hogy jelentkezzen 5 állásra naponta.
Emellett ne fogadjátok el a kifogásait. Huszonéves fiatal vagyok, átéltem én is ezt, amíg nem volt muszáj lépnem, én is mindig találtam valami kifogást. Érdekes módon amikor muszáj lett, egy hét alatt találtam munkát! Egyetemmel összeegyeztethetőt is!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!