Huszonéves fiatalok: szerintetek ez normális? A problémám az, hogy van egy 22 éves érettségizett, értelmes,2 szakmával (szakács, gyorsételkészítő-eladó) gyermekem. Amióta nem tanul, nem is dolgozik.

Főleg a szakácsokat szeretném itt megszólítani, illetve a véleményüket kérni, mivel újabban nem is akar szakácsként dolgozni, most főiskolára akar menni, mert a szakács szakma nagyon stressz. ? Részben nem is tehet erről, mivel mindenütt elvárás a szakácsoknál, hogy szakmai gyakorlata legyen.

Amiről tehet: itthon sem sokat tesz, mondhatni semmit. Napi szinten megy a vita, mindketten a férjemmel sokat dolgozunk szakmai minimálbérért,nem kell ragozni,hogy ebből megélni nagyon nehéz. Mit tud tenni egy szülő ilyen helyzetben? Egyébként tisztelettudó, becsületes, de az tény, hogy nagyon lassan érő. Mi viszont már belefáradtunk a győzködésbe, mert persze mindig van mentség, kifogások tömkelege, hogy mivel is ment el a napja.