Mit csináljak ezek után? Igaza volt tudom, de mit tehetnék?
16 évesen felelőtlenül teherbe estem az első szerelmemtől. Az én hibám volt , mert 0 tapasztalattal engedtem a csábításnak. Anyám, egy bigott , agresszív nőszemely volt, aki jó asszony módjára ellátta kötelességét, de mint anya...Egyszer fordultam hozzá segítségért, az abortuszt illetően mert nem akartam a babat ilyen fiatalon , de nem engedte. Azt mondta az Ő házában nem lesz ilyen, szépen szüljem meg, ha már ennyi eszem volt. És , hát megtettem.
Életem legnagyobb hibája volt. Az egy dolog , hogy nem viselkedtem soha szülőként, de nem is éreztem magam annak.
Nem szeretem hozzá nyúlni a gyerekhez, nyűgnek éreztem a vele való törödést , a későbbiekben pedig a munkámba temetkeztem inkább, mert nem akartam vele foglalkozni. Így 14 év után itt az eredmény. Egy zavart, szerencsetlen kamasz és egy tönkrement nő. Egy hete sikeresen összevesztünk és kifakadt. Elmondta, hogy mindig is tudta, hogy én nem szeretem őt, sőt utálom és bárcsak meghalnék. Válaszoltam erre, hogy nagyon sajnálom, de azt hiszem ez már rég nem volt neki elég.
Azóta, megpróbál minden lehetséges módon kiakasztani és bosszút állni ahogy tőle telik.
Belefáradtam ebbe az egészbe. Igen nem vagyok anya, rossz ember vagyok , és sajnálom, hogy egy engem kapott 18 évre. De már elegem van...adjam nevelőkhöz?
Igaza van, itt a hármótok bszaikdásának az egyedüli elszenvedője a gyereked.
Én mondjuk látni sem bírnálak, az is tuti.
És te nem sajnálod a gyerekedet, csak magadat. Nem tudtam élni, jó lett vna, meg bulizni... hát, neki meg jó lett volna normális családban felnőni, nem úgy, h az anyja gyűlöli.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!