Hogyan tudnám megszerettetni magam apám élettársával?
Az a problémám hogy bármennyire is próbálok igyekezni, egyszerűen zsigerből utál és ott fúr engem ahol tud.
21 vagyok, apám 52, ő pedig 42 éves.
Kezdetben még mielőtt ideköltözött én mondtam apámnak hogy nekem semmi ellenvetésem nincsen hogy ideköltöztessen még valakit, úgyis olyan üres a ház(meg nyilván hogy jönnék én ahhoz, hisz apám tart el jelenleg, mivel 2 év meló után most érettségizni kezdtem apám unszolására, így esti iskolába járok s csak hétvégente vállalok diák melókat)
Tehát próbáltam jól kijönni vele, de ő valahogy ezt nem nagyon akarja. És ha valamibe bele tud szólni akkor azt egyből kegyetlenül megteszi, mocskol engem apámnál.
Ilyeneket motyog neki lefekvás előtt(halottam) neki hogy "ne hagyja hogy én megtévesszem meg én akarok neki rosszat...stbstb"
Olyan dolgokba is beleugat amivel előtte soha sem volt dolga. Én még egyszer sem fakadtam ki rá, inkább mindig vigyorogtam rajta vagy ilyesmi nem mentem bele a játékba...
Van neki egy kisgyereke, aki nyilván nem apámtól van.(semmi gond vele az én szempontomból egyáltalán nem zavar) talán ő ezt így eltervezte hogy addig fog csesztetni amíg el nem megyek és akkor vígan élnek 3-an, és most fészket rak, de az előző alomból való kölyköt ki kell előtte ütni? (nem tudom mire gondoljak)
ha ott vannak a konyhában és én is odamegyek már húzkodja a száját, pedig ha valami ebédet csinál akkor is mindig megköszönöm stb, próbálok okos lenni, de annyira ösztönös és egyszerű hogy nem tudom hogyan lehetne megszűntetni a feszültséget, nővérem aki am pesten él már első pillanattól tartva utálja pedig az elején még én mondtam neki is hogy "legyél vele kicsit előzékenyebb, nem rég jött ide biztos furcsa még neki az új család"...
Amint végeztem a sulival és tudok teljes állásban dolgozni én úgy tervezem el fogok menni a saját életem élni, de addig is ez durva amit csinál. Mit tegyek? Vegyek neki csokor virágot, vagy csokit, vagy mégis mit, hogy leakadjon rólam és ne mocskoljon a hátam mögött?
Minden tanácsra egy újabb kifogással válaszolsz, semmi nem jó, így nem tudunk segíteni.
Fogalmazz tárgyilagosan, esetleg tervezd el előre, hogy mit fogsz mondani. Ha segít, írd össze a konkrét példákat, amiket meg akarsz említeni. A beszédhibád még nem teszi kevésbé hihetővé, amit mondasz, ha a nő szerint mégis, akkor ezt is a számlájára írhatod.
Még ha apád beszél is a nőcivel, nem fog változni, csak még jobban fog rád fújni.
Nálunk is hasonló a helyzet, de más is. Vagyok én és a barátom, meg az ő barátai. Én kb mindent megtettem hogy összebarátkozzak velük, ők meg bunkóak velem, ha próbálok beszélgetni egy mondattal leráznak, levegőnek néznek. A barátommal fontosnak tartjuk azt, hogy együtt IS el tudjunk menni szórakozni, normális kapcsolatunk legyen a másik barátaival, ami annyiban merül ki, hogy ha közösen megyünk szórakozni, akkor mindenki jól érzi magát és nincs olyan gond hogy feszengés van meg valakinek kellemetlen/rosszul érzi magát, tehát egy normális ismerősi kapcsolatot akartunk. De a barátai kitalálták hogy én nem engedem el őt, én rosszat teszek neki, én utálom őket. Ebből semmi sem igaz, sokszor még én küldtem el a barátomat hogy találkozzon velük, de ez persze nem számít. Már milliószor beszélt velük, mindig az a válasz hogy nekik semmi bajuk velem, tök jó fej vagyok, egyszerűen csak nem ismernek, nem tudnak velem jól kijönni. Sőt, miután beszélt velük, sokszor még rosszabb lett a helyzet!
Csak azért írtam le, hogy lásd, van hasonlóság, de nálam nem vált be, hiába látja a barátom is hogy mit csinálnak. Persze ő kitartóan próbálja őket "jó útra terelni", mert egy 11 éves barátságot nem szívesen dobna el, és én is rosszul érzem magam hogy ilyen helyzetbe kerül, de hát a saját barátainak "nem ér annyit" hogy emberien viselkedjenek velem, hogy KÖSZÖNJENEK nekem.
Szerintem nálad se lesz változás, hiába veszi észre apukád a helyzetet és hiába beszél majd a nővel. Csak még jobban utálni fog, és ellened fog munkálkodni.
Persze, a nőben van annyi, hogy apukád tényleg fontos neki, akkor lehet hogy érte kicsit hajlandó lenne változni, de én nem vennék erre se mérget, szerintem csak még jobban rád fog szállni.
Előbb-utóbb vagy téged marnak el apukád mellől, vagy az apukád fog búcsút inteni a nőcinek, ha felnyílik a szeme. Idő kérdése.
És persze te ne konfrontálódj, ne támadd a nőt! Te maradj kedves, aranyos, ha van valami, akkor ülj le MINDIG apukáddal, hogy ilyen meg olyan volt a nő, és hogy te próbálkozol, de neki is be kell látnia, hogy a nő utál téged, és tegyen valamit, mert Neked fontos, de így egyre rosszabb lesz.
pl.tehetsz olyan csinyt, hogy elrakod a cuccait máshova.Ha letesz valamit, tedd máshova,hadd keresse,ha kérdezi tõled,hogy nem láttad-e,akkor mondd, honnan tudod te,hogy mit hovarak.De ugy,hogy sohase vegye észre.
Véletlenül le is öntheted, az ilyen hárpiákkal ezt kell tenned!Ne légy gyenge!
Utolsó válaszoló,bárcsak megtennésd hogy helyrerakodezt a nõt!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!