Mit kéne tenni, hogy az anyám ne cseszegessen azzal, hogy munkanélküli vagyok?

Azt kéne tenned, hogy elköltözöl a nyakáról :)

Én megértem a problémád, én sem tudok dolgozni, na nem szociális fóbia, hanem bipoláris zavar miatt. Sajnos hiába kezeltetem, járnék is szívesen dolgozni, de a munkahelyen az már valóban nem előnyös, ha egyik nap ki sem bírok kelni az ágyból, a másikban meg úgy pörgök hogy le sem lehet állítani... próbáltam sok helyen, a vége mindig ugyanaz lett.

Az én férjem sem akarja hogy tovább nyűglődjek, jó neki, ha itthon vagyok. Az ő fizetéséből fent tudjuk tartani az albérletet, én mégis vállalok itt-ott alkalmi munkát, sőt, a másodállását gyakorlatilag én végzem a nevében itthonról :) Emellett magántanárnál tanulok, ő képes kezelni a kilengéseimet és akkor megyek hozzá amikor úgy érzem, menni fog.

Meg lehet oldani mindent. A szociális fóbiát ráadásul nagyon jó hatásfokkal lehet kezelni, a kiváltó okot "feloldva" meg is szüntetni, ne a kifogásokat keresd, hanem a megoldást.

Egyébként megnyugtatlak, én is kapom hogy miért nem dolgozom, pedig jobb hónapban összekeresek egy minimálbérnyit. Ilyen az élet :)

Ne foglalkozz a rosszindulatú kommentekkel. A nők munkavállalását csak azok fejlett nyugati országok engedhetik meg maguknak, ahol a férfiak könnyített, nők számára is végezhető munkahelyeket hoztak létre, vastag szociális hálóval, plusz állami közoktatással.

Igazából a sok bántó komment mögött sajnos megint csak a férfiakkal szembeni intolerancia, frusztráció áll. Már a második oldalon elkezdik szapulni a kérdező párját aki ugye dolgozik, és persze fizeti a rezsit.

Ez a munkafasiszta hozzáállás meg szánalmas. Főleg a fentiek tudatában. A munka nem nemesít. Ennyi.

Nekem is van ismerősöm, aki hasonló hozzád, de sokáig dolgozott, több helyen is (sajnos a kedvenc munkahelyét felszámolták, egy helyen egészen jól elvolt sokáig, az utolsó helyen viszont leépítés miatt elküldték, és utána már nem kapott munkát).

Valamilyen munka azért csak kell, bármi történhet a körülötted élőkkel, bármikor szükség lehet a fizetésedre.

Olyan munkát keress, amit vagy végezhetsz az államigazgatásban (csöndes, mondhatni szinte kihalt irodaépületekben nincs hiány, számos ismerősöm egyedül ül a szobájában szinte egész nap, és többnyire emailen tartják a kapcsolatot a 2 szobával arrébb ülő kollégáikkal is) vagy távmunkában (egyik rokonom közvetlen főnöke az USA-ban van:) Szóval sok ilyen munka van, amit te is szorongás nélkül el tudnál végezni.

Inkább kérj segítséget, hogy megtaláld a neked való helyet!

Tapasztalatból azt mondom, inkább az állami szektorra koncentrálj, a versenyszféra nem neked való!

Aha ertem egesz eletedben mason akarsz eloskodni keson kelni lustalkodni

Erre nagyon jol jon a szocialis fobia nevu divatbetegseg

Sok olyan munka van ahol egyedul maganyossan dolgozol pl gyarban nem is szabad beszelgetni.

tanulj es legyel mar ember tarsd el sajat magad

A pAAARod egyszer majd megunja az o lusta csajat es ugy otthagy mint annak rendje vagy majd veletlenul teherbe esel?es megelhetesi anyuka leszel?

Az ilyen nok mint te eloskodoek ez az en velemenyem

ps soc fobia jol kezelheto csak gyakorolni kell

o van meg egy par mas divatos dolog pl krinukus faradsag, es a fobiak egy tomkelege jo kifogasok nem akarodzo lusta embereknek

aki beteg az kezeltesse magat!!

Én megértelek, egy ismerősöm is emiatt hagyta ott az egyetemet (neki a pszichológus is ezt tanácsolta).. egyszerűen remeg és ömlik róla a víz, ha emberek között van. Ő jár orvoshoz ezzel. Aki nem tudja mi ez a betegség, annak csak hiszti, ne foglalkozz velük.

Viszont léteznek olyan munkák, amit egyedül végezhetsz. Vagy magányosan egy irodában, vagy home office-ban. Ilyesmik között érdemes lenne nézelődnöd. Én nem tartom munkaundornak amit csinálsz, de valóban nem ártana találnod valami egyedül végezhető munkát. És járnod kéne pszichológushoz/pszichiáterhez a fóbiáddal, kezelhető dolog.