Milyen ember lesz, aki egyszülős családban él és nincs testvére?

Nekem a legjobb fiú barátom ilyen körülmények között nőtt fel.

A hátrányait a barátnője tudja megmondani: nem hisz a házasságban, folyton az anyjával beszél telefonon, sokáig tartott dűlőre jutniuk gyerek témában (mikor, hány...stb.) most épp az esküvő témával szenvednek. Szóval úgy általában ami a családban felnőtteknek normális, az neki nehezebben megy át.

De barátként imádom, nem véletlen ő a legjobb barátom már 10 éve :) Bármikor lehet rá számítani, és mivel nagyon női közegben nőtt fel, nagyon jól érti, megérti a női észjárást, és mindig bántóan őszintén megmondja, ha én vagyok a seg. egy adott szituban.

Szóval van előnye-hátránya. Engem a hátrányai ugye pont nem érintenek, mert nem az én párom :D

Szerintem él néhány ilyen tévképzet az válási árvákról meg az egykékről. Én például egyke vagyok, gyerekkoromban folyton azzal cukkolt a "barátnőm" hogy önző és elkényeztetett leszek emiatt (nyilván otthon ezt halotta). Ehhez képest kiscit sem vagyok önző, szeretek segíteni másokon, gyakran dolgozom ingyen másokért és jótékonykodok amennyit sikerül. A céljaimért keményen megdolgoztam, és elértem amire vágytam (szakma, munkahely, sportteljesítmény). Ehhez képest a piszkálódó "barátnőm" semmire sem vitte: lassan negyven, de egy iskolát sem fejezett be, ahányba belekezdett otthagyta egy-két félév után. A munkahelyeivel is ez a helyzet. Van egy gyereke (akiről lövése nincs ki az apja), és akit a nagyszülők nevelnek, amig a csaj a krapekokat hajtja.

A gyerek személyiségétől és a szülő(k) nevelési elveitől függ, kiből milyen felnőtt lesz. Velem szigorúak voltak a szüleim, követeltek. És meg is lett az eredménye.

Még annyi, hogy a férjem előtt volt olyan fiúm, akit az anyukája egyedül nevelt, és később egy másik is, akit az apukája nevelt egyedül. Az előbbi inkább feminin vonású volt, érzelmes, gondoskodó, nehezen hozott döntéseket (igazi "anyuci kisfia"). A másik fiú (akit az apja nevelt fel), pedig "alfa hím" típusú, küzdő alkat, aki nehezen mutatta ki az érzelmeit, de bátran vállalt felelősséget a tetteiért.