Hogy mondjam meg anyanak ugy, hogy ne bántsam meg?

Szerintem aranyos, hogy anyud szeretne veled időt tölteni. Én bárhová szívesen beülök anyummal, vásárolni elmenni vagy csak úgy sétálgatni. De én már 25 vagyok.

Szerintem senki sem nézne rád furán, hogy anyukáddal mész valahova, nem fogná a kezedet közben vagy ilyesmi amivel cikivé válhatna a dolog. Én mindig szerettem anyummal mászkálni.

Aki álszentnek nevezte a válaszolókat, mert mindenki ilyen, azzal közölném, hogy 18 éves vagyok, tehát nem rég voltam 15, és mindig is imádtam anyukámmal mászkálni, vásárolni.

Kérdező!

Lássuk csak jól értem e.

Azt mondod zavarba jössz a fiúktól és te nem mersz beszélgetést kezdeményezni.

Tehát amiatt hanyagolod el anyukád, hogy esetleg szembejön egy helyes fiú, aki esetleg még le is szólít, mert te biza nem mered.

Erre van kb 5% esély:D

Azokat neveztem álszentnek, aki ilyeneket mondott, hogy

"Az a fura, hogy szégyelled őt. Szomorú, hogy nem akarod vele tölteni az időd.

Addig töltsd vele az idődet, amíg teheted. "

"Akkor jó mikor vásárolni mentek együtt és valamilyen ruhát vesz neked? Ott nem szégyenled?"

"..hulyegyerek. Nojj fel!"

stbstb

Van igazság abban, hog addig tölts vele időt amíg lehet.

Ismerek több kamaszt akik anya nélkül kell éljenek, az egyiknek egy súlyos gyógyíthatatlan betegség vitte el az anyukáját a másiknak egy infarktus.

Szerinted mi mindent megadnának azokért a dolgokért, amikért a kérdező fanyarog?

Figyelj, 17 éves lány vagyok és én érzem rosszul magam amiatt amit leírtál. B*sszus mások tudod mit meg nem adnának azért hogy az anyukájukkal sétálhassanak? Ne adj Isten, de ha anyukád meghalna, nem lenne lelkiismeret furdalásod, hogy nem használtad ki azt az időt?

Tudod nekem vannak barátaim, akiknek úgy indult a napjuk mint egy átlagos, neked-nekem, aztán egy pillanat alatt semmiből meghalt anyuka/apuka.

Ki a fontosabb anyukád vagy a jó pasi? Most őszintén, szerinted azalatt a fél óra fog rádtalálni a nagy Ő? Gondolkozzál már cseppet. 15 éves lányokat alapból nem nagyon szoktak leszólítani "jó pasik".

Komolyan én szégyellem magam az olvasottak alapján. Tudod én 17 évesen bátran sétálok anyukámmal! és tudod mit? egy fiútól sem hallottam azt hogy ez "gáz" lenne.

Gyerekes vagy..neked az a legfontosabb hogy 15 évesen milyen helyes pasi szólít le, más meg összetenné a kezét ha egy pillanatra is beszélhetne szüleivel.

Inkább tedd össze a két kezed, hogy van anyukád és foglalkozik vele, oda kéne menned hozzá megpuszilni, megölelni és elmenni vele megsétáltatni a kutyát.

23-as

Sajnalhatod, hogy nem igy erzed.

Nekem szerencsém volt, mert tinikent is így éreztem, és meg mindig mehetek az anyukámmal bárhova, és ha tehetem akkor kerítek is alkalmat rá a mai napig.

Ezt a kommentet éppen egy nagyon depresszív pillanatomban írtam,m2 nappal a keresztanyukám temetése után, igen az ő lanyai nem tephetik meg, hogy vele sétálgassanak, pedig csak erre vágynának, hogy még egy kis időt együttöltsenek..

Űgyhgy nem állszentség, csak én már sajnos tisztában vagyok velw, hogy milyen elvesziteni valakit, szerencsére nem az anyukámat, de igenis nagyon megbecsülöm, hogy nekem még van, a keresztanyukám lányai is mist anyukámhoz fordultak, pedig ők nem is vér szerinti rokonok.

Az embernek nagyon szüksége van az édesanyjára, ha rendes szülő, és a kérdező ezt még nem tudja becsülni, fel kell hozzá pnőnie.

A fiúk tiniként általában jönnek, mennek, az anyu állandó, aki megvígasztal,tanácsót ad..

Pl én a férjemmel tuti, hogy az ő tanácsai nélkül nem lettünk volna egy pár

Úgyhogy nevezhetsz álszentnek, nem érdekel, nem közhelyek miatt rtam, hanme meprt így érzem...az biztos, hogy neked sincs minden rendben az anyukáddal valő kapcsolatodban, ha nem értesz egyet