Hogy mondjam el a szüleimnek, hogy nélkülük szeretném tovább folytatni az életemet?
Másik városba költözöm messze innen, mert ott van munka, és többé nincs szükségem családra. Azért, mert úgy sem tudunk beszélni, és igazán belegondolva nem is érzek hogy szeretetet feléjük, pl. sosem öleltem meg őket. Az utóbbi időben még jobban megutáltam őket, mert kiskoromban elkényeztettek, törődtek velem többet a kelleténél, és ezért lettem ilyen nyámnyila. Ráadásul így ha idősek lesznek nem kell majd ápolnom őket, meg azért aggódni hogy mikor halnak meg, meg a hülye problémáikon rágódni.
19/F
Nem a szüleimet utálom, hanem magamat
De mikor a szüleimre nézek a magam gyengeségeit látom és ezt nem bírom elviselni tovább
Az önsajnálat tényleg gáz. Heverd ki gyorsan!
De ha már felismerted a problémát, az fél siker.
Elég ha annyit mondsz, hogy másik városban találtál munkát és elköltözöl, a többit tartsd meg magadnak, felnőttél elköltözhetsz. Attól még nem kell nélülük folytatni az életedet, néha meglátogatodhatod őket, mégiscsak a szüleid.
Persze én inkább azt gondolom, hogy ez csak egy provokatív kiírás, ezek a topikok mennek legjobban. Gondolom jót nevetsz magadban a téged most sorban lehordó emberen. :-))
Ugyan, még szükséged lehet rájuk! Kihasználhatod őket még!
Például ha megöregszenek, beadhatod őket öregek otthonába, a házukat meg eladhatod és eldorbézolhatod az árát.
Vagy most rögtön is eláshatnád őket, úgy szokták az ilyen sikerorientált okos kisfiúk!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!