Van itt olyan nő, aki nő létére nem bírja a gyerekeket? Ez saját gyereknél változik?

Nálam ugyanaz a helyzet mint a kérdezőnél. A kisbabákat szeretem, aranyosak, elvagyok velük (bár meg tudom állapítani, hogy melyik az igazán szép, mert nem mind az!! annak ellenére hogy mindegyik cuki) de 2 éves kortól, amikor már beszélnek, nagyon idegesítőek számomra.

Baby-sitter vagyok, rengeteg családnál dolgoztam és többféle korú gyerekre vigyáztam. De az, amikor egy 3 éves hisztérika a földhöz csapva magát ordít, csak mert nem hajlandó kabátot felvenni, ha ki kell vinnem a játszótérre, vagy onnan nem hajlandó hazamenni, amikor már hívogat az anyja, hogy induljunk el, és mindenki minket néz, na attól a bicska ki tud nyílni a zsebemben.

Ambivalens érzéseim vannak a gyerekvállalással kapcsolatban is (pedig 1-2 év múlva szeretnénk a férjemmel): amíg csecsemő, biztos hogy imádni fogom, de utána??? :S

Hogy lehet megszeretni egy akaratos kis óvodást?

28N

Én nem nagyon bírom a gyerekeket, és ez kölcsönös, múltkor a párom egyéves unokaöccse sírva fakadt, amikor megpróbáltam felvenni, a páromra meg vigyorgott és tök jól eljátszottak. Pedig őt se látja gyakrabban, mint engem.

Ettől függetlenül szeretnék sajátot, csak nem akarok itthon maradni vele. Pár hónap, amíg szoptatni kell esetleg, az oké, de utána maradjon ő, neki úgyis jobban áll a kezében.

Amikor idősebbek és már értelmesek, azzal nincs bajom, szóval csak az első pár évet kell valahogy kibírni :D

"Bizonyára ti is voltatok gyerekek"

Igen én is voltam. És csak fogom a fejem, hogy te jó isten, miket csináltam és nem értem, hogy a szüleim miért engedték. Igen, mert amíg kicsi a gyerek, a tetteiért a szülei a felelősek. Csak manapság ugye Pistike lerombolhatja a fél áruházat, anyu nem szól rá mert, hát milyen cuki... Ha meg mégis rászól, már nyomják is föl a gyerekvédelemnél, hogy micsoda szörnyeteg.

24.

Igen voltam gyerek, és csodálattal tekintek édesanyámra, hogy mennyire türelmesen és szeretettel bánt velem, mert az elmeséltek alapján én sem lehettem egyszerű kisgyerek.

Én erre nem lennék képes.

Utálkozók??

Te miről beszélsz?

Egy szóval sem mondtam hogy utálnám a gyerekeket, írtam is a 14-es válaszomban, hogy van, amikor kifejezetten jól eltudok lenni a 4 éves unokatestvéremmel.

Ettől független én nem szeretem a gyerekeket. Ez van.

Azt is írtam, hogy lehet hogy megváltozik ez.

Egyébként a 12 év felettiekkel már semmi bajom, teljesen jól elvagyok velük, mert már lehet velük értelmesen beszélgetni, de játszani is.

Nem tehetek róla, hogy én nem tudnék anya lenni, és amíg el nem éri ezt a kort, nem tudnék foglalkozni egy kisgyerekkel, aki kiabál, üvöltözik, sikítozik, követelőzik. Nem tudnám megnevelni, nem lenne hozzá idegzetem és energiám.

Mikor fogják már fel az emberek, hogy nem mindenki való anyának?

Láttam már olyat az utcán, hogy minősíthetetlenül beszélt egy anyuka a pár éves gyerekével, és nem, nem szeretnék ilyen lenni.

Annyi rossz anya van a világon, és tudom, hogy én sem tudnék jó anya lenni, mert nincs hozzá affinitásom, meg türelmem sem.

Mi ezzel a baj? Mindenki nyer.

Nem gyártok gyerekeket, akiknek elrontom a saját személyiségemmel az életét, és nem rontom el a saját életemet sem.

Sajnos tényleg nagyon sok rossz anya van a világon, akiknek nem való gyerek. De szerintem a kérdező nem ez a kategória, már az is mutatja, hogy megfordult a fejében ez a kérdés. És igazad van, azért van sok értelmes válasz is, de a kérdésre a 16-os tartalmazza a legtöbb igazságot. És az is természetes, hogy a gyermektelen emberek nem rajonganak a más gyerekéért, csak ezt nem kell ennyire hangosan hirdetni, mintha pl azt mondaná, hogy nem szeretem a kutyákat, mert hangosan ugatnak.

Amúgy én is szörnyülködtem a gyerekeken amíg nem volt sajátom és szuper ötleteim voltak arra, hogy hogyan kellene megnevelni a más büdös kölkét, de amióta vannak gyerekeim, azóta rájöttem, hogy nagyon böszme voltam.

Az a baj, utolso , hogy hiaba irod le nem ertik.

Neki(k), egybol az jut eszebe, hogy milyen "nagy csodat" hagyunk ki, mert nincs is annal szebb amikor rad nezd a gyereked es azt mondja "szeretlek anya". Nem is folytatom , gondolom sokan ismerik az ehhez hasonlo sablon szovegeket, akik szinten nem vagynak gyerekre. El sem hinnek paran, mennyien nem szeretnenek gyereket, vagy mar megbantak, de mar tul keso visszakozni. Azok akik tudjak, hogy nem lennenek jo szulok, inkabb vallon veregetni kene, hogy ismeri onmagat, tudja a sajat korlatait es nem ront el tobb eletet maga korul.

Elkene fogadnunk, hogy masok mas eletet valasztottak. Biztos meg van a szep oldala is a gyerekeknevelesnek, de koszonom ki szeretnem hagyni.