A szüleim tönkretették az életem?

Durva lelki és fizikai terrorban nőttem fel, apukám már 3 éves korom óta vert. Emiatt olyan durván zárkózott lettem, hogy a barátom mellett sem tudok feloldódni, akivel lassan 2 éve együtt vagyunk, együtt is élünk.

Olyan szintű korlátaim vannak, hogy néha nem merek köszönni, társaságban enni, megszólalni. Ha boltba megyünk, nem merek szólni, ha kell valami, magamnak se merem megvenni.

Szegénységben nőttem fel, most is úgy élünk (nincs mosógép, kevés kaja). Mindketten tanulunk, és mellette munkát keresünk.

Sosem voltam pszichológusnál sajnos. Odahaza azért nem, mert nem tudtam volna úgy megoldani, hogy ne tudódjon ki, most pedig azért nem, mert külföldön élünk, és nem tudok olyan magyarul is beszélő pszichológust, akit meg tudnék fizetni, mivel a napi kétszeri étkezés is gondot okoz.

Sajnos a barátom nem az a típus, akivel lelkizni lehet, így a legtöbb gyerekkori traumámat elfojtottam.

Nem tudom, mihez kezdjek, úgy érzem, teljesen tönkrement az életem.

21N