Számos kérdésből, kommentből megállapítható, hogy sok családban nem nevelik a gyerekeket, hanem uralkodnak felettük. Családnak nevezhető egyáltalán az ilyen együttélés?
Megtiltom! Mert csak! Amíg az én kenyeremet eszed! Amíg az én házamban laksz!
Sokszor találkozni ezzel felnőtt "gyerekek" esetében is.
Ezek az anyák, apák tényleg szülőnek hiszik magukat?
A legtöbb szülő valóban ilyen. Nekem is mondtak hasonlókat a szüleim, szerintem egyesek akkor teszik, mikor más módon nem tudják fegyelmezni a gyereküket - hozzáteszem az én szüleim nem a legjobb szülők sőt, első gyerekükként nekem szinte semmit nem engedtek meg, egyszer a barátomnál aludtam és elmentek a rendőrségre míg a húgom szabadon dohányozhat akár a házban, cigit vesznek neki, sőt mikor tudták, hogy drogosokkal lóg oda is simán elengedték.
Az unokatesóm szülei azonban ennél sokkal durvábbak, azt is meghatározzák a gyerekeiknek, hogy milyen ruhát hordhatnak, a lányuk 19 éves és egyáltalán nem használhat sminket, körömlakkot, ők mondják meg mit tegyen.
Az ilyen együttélés ellen sajnos nem lehet mit tenni, főleg míg a gyerek kiskorú. Azonban ha felnőtté válik már ő maga eldöntheti, hogy mit szeretne, ha teheti akár el is költözhet. Szerintem a szülők azért ilyenek, mert mint korábban írtam máshogy nem tudják fegyelmezni a gyereket és ezzel próbálnak rá hatni vagy a másik az az, hogy úgy gondolhatják a szülők ők teremtették a gyermeket, így azt tehetnek vele, amit akar, ők dönthetnek helyettük, viszont itt is az állhat a háttérben, hogy másként nem képesek befolyásolni a gyermeket, vagyis a szülők kezdetektől rossz nevelési módszerével van a gond. Szerintem ha kiskorától együttműködnének a gyerekkel akkor nem kellene fenyegetőzni, hanem megbeszélhetnék "barátként" a dolgokat.
Szerintem meg azzal van a probléma, hogy a mai 20-on évesek agyilag is,és önellátásuk terén is valahol jóval a béka feneke alatt vannak mint a 20-30-40 évvel idősek voltak anno. Mi legalábbis nem ezeken az agy mosott TV műsorokon szocializálódtunk, tiszteltük és szerettük a szüleinket és eszünkbe sem jutott szóban, írásban pocskondiázni, panaszkodni szüleinkre pedig a mi időnkben is minden bizonnyal elhangzottak ezek a bizonyos szavak!!!!!!
Fel kéne már nőnötök!!!!!
8-as
Talán savanyú a szőlő? Magadra ismertél? :DDDD
Harmadik vagyok ismét, teljesen igazad van abban, hogy nem engedik sehova, később pedig azon csodálkoznak, hogy nincsenek barátaik a gyereknek, vagy hogy hazudik a gyerek és a hátuk mögött találkozgat a barátaival.
Tökéletes példa erre ez a kérdező: http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__szulo-gye..
Engem a szüleim egyfajta burokban tartottak, nem elég, hogy egy kislétszámú faluba költöztünk mikor általános iskolás voltam, úgy bánt velem az osztálytársaim előtt, mintha csecsemő lették, pl. 3-4. osztályban is még az osztálytársaimat kérte meg , hogy vigyázzanak és figyeljenek rám, mintha ők nem annyi idősek lennének mint én...5.-ben áthívtam két barátomat 2-3-szor, mert csak így engedtek iskolán kívül találkozni velük, anyukám úgy beszélgetett velük, mintha az ő ismerőseik lennének, nem is engedett velük 3-asban lenni, mikor elmentek akkor pedig elkezdte nekem szidni őket.
Később, mikor 17-18 éves voltam felmerült bennük, hogy miért nincsenek barátaim... sajnos a mai napig nincs olyan barátnőm, akivel bármit megbeszélhetnék, mert ezek a kapcsolatok általában általános vagy középiskolában alakulnak ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!