Akik (fiatal) felnőttként is a szüleikkel élnek, külön gondoskodnak a saját dolgaikról, vagy minden úgy megy, mint 10 évvel azelőtt?
Akik mondjuk 24 éves kor felett nem élnek albiban, vagy párjukkal, hanem a szüleikkel együtt, ott hogy telnek a mindennapok?
Pl. ugyanúgy anyuval meg apuval mentek vásárolni hétvégén az Auchanba? És anyu és apu mos, főz, takarít, nektek meg a szobátokat kell rendben tartani? Mennyi életteretek van?
Kíváncsi vagyok, hogyan mennek ezek a dolgok, ha valaki már felnőtt, de mégis a szüleivel él. Nem tudom elképzelni, hogyan működik mindez a hétköznapokban.:)
24 múltam nemrég, így már vonatkozik rám is a kérdés.
Nemcsak, hogy a szüleimmel élek együtt, de még él a nagypapám is és ő is itt lakik velünk. Nagy házunk van viszonylag, lent van a konyha + a nagyapám szobája, középen laknak szüleim és legfelül a tetőtérben meg van az én szobám. Teljesen van életterem lakótér szempontjából, mivel saját kis fürdőszobám is van, így nem kell mással közöset használni.
Mindennapok: szüleim mindketten dolgoznak, én egyetemre járok. Hétköznaponként mindenki magának oldja meg a kaját, hétvégén szoktunk inkább főzni, akkor anyukám és én, általában az egyikünk csinálja a levest, a másik meg a főételt, tehát valahogy felosztjuk. Heti egyszer van nagyobb bevásárlás, mikor kaját veszünk, azt a szüleim intézik ketten. A többi dolgot kb. mindenki magának veszi, mikor épp kell. A közös kiadásokat közösen fizetik a szüleim és nagyapám, engem úgymond eltartanak ilyen szempontból, mivel még tanulok és nincs még stabil önálló keresetem. Amennyiben lesz, nyilván beszállok majd a számlákba és minden közös kiadásba.
Én laktam otthon huszonévesen.
De nem olyan volt, mint gyerekként. Volt hol laknom, volt kajám. De beszálltam a költségekbe. Viszont minden mást magamnak vettem (pl. tisztálkodási szerek). Házimunkát az végezte, akinek jobban volt ideje, tehát nemcsak a saját szobámmal foglalkoztam.
A dolgaimba nem szóltak bele. De nem is volt semmi gázos ügyem :)
28 éves vagyok, a családi házunkban maradtam - a tetőtér lett az enyém.
Igen, többször megyünk pl. együtt bevásárolni. 1. Nagyon jó család vagyunk, szeretjük egymást. 2. Logikus és gazdaságos közösen megvenni az olyan dolgokat, amiket közösen (is) használunk. (Cukor, só, fűszerek, WC papír...)
A felső részt én takarítom, a dolgaimba senki sem szól bele.
Egyetemista vagyok,kereset nélkül persze hogy itthon lakok, bár szerintem ha nem tanulnék is itthon laknék.
Persze, hogy megyünk együtt boltba. Nővéremmel is járnak közösen boltba pedig ő nem lakik itthon.
Nem mindenki, van aki azt írja, hogy együtt járnak vásárolni, meg a saját szintjét takarítja meg ilyesmi.:) Szóval kb. ugyanúgy működik az élet, csak kimaradhatnak gondolom, bármeddig és bármikor.
nem vagyok árva, csak külön élek a szüleimtől régen, mert egyetemre más városba kerültem, és a barátaim is vidéki származásúak, ezért nem tudtam a témáról személyesen érdeklődni:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!