25 éves kromban normális hogy a szüleim mindent tudni akarnak rólam?
Figyelt kérdés
25 éves vagyok, nemsokára 26 és a szüleim egyszerűen belemásznak az életembe. Úgy érzem megfojtanak. Nem nagyon volt még normális kapcsolatom, amit egyébként a fantasztikus apa-lánya, és családi viszonyokra vezetek vissza, bár nem akarok senkit okolni. Nem nagyon hoztam még haza sok fiút, egyet vagy kettőt, ráadásul az egyiket 15 éves koromban, gondolhatjátok az milyen komoly kapcsolat lehetett, meg a másik se volt túl komoly, párszor volt nálunk és annyi. Most van egy barátom, és hetente mondjuk kétszer ottalszok nála, mert más városban lakunk, ő ráadásul ott ahol én dolgozok, és így könnyebb is. Nem mondtam meg a szüleimnek h hol alszok, hazudgálnom kellett h a barátnőmnél, de az ugye már egy idő után gyanús h ennyiszer. De ha megértőbbek lennének lehet meg is mondtam volna, de tudtam h ez lesz vége, és ezért próbáltam titkolni amíg lehetett. De kitalálták h van fiúm, és kitört a botrány h miért nem mondom meg, és miért nem mutatom be, meg stb. Három és fél hónapja tart, szóval eleve nem annyira komoly még, amit meg is mondtam nekik, h amíg nem komoly, nem hiszem h tudniuk kellene. Erre anyu kiakadt h ha már ott alszok az komoly. Annyira kiakadtam, h ne mondjam. Minek hozzam haza, mikor ki tudja mi lesz még belőle, jól érezzük magunkat, elutazunk néha ide-oda, de annyira nem vesszük még komolyan. Ő se szeretne még szerintem családi ebédekre járni. Én dolgozom, eltartom magamat, annyi h otthon élek még, de az nem hiszem h ok kellene h legyen h ennyire beleszólnak az életembe, ma is apám nekem támadott amikor kicsivel előbb beindultam a központba, h nem megyek tán már megint valahova? Mondom mert ha megyek akkor mi van? Erre ő, h nekem vigyázzál egy kicsit magadra, de olyan számonkérő, lenéző stílusban. Amikor pedig hazaértem: Miért nem lehet bemutatni nekünk azt a fiút, legyél már egy kicsit tisztességes. Bűntudatot keltenek bennem, ahogy beszélnek, mintha valami rosszat csinálnék,pedig nem csinálok semmi rosszat azzal h van vkim, és még nem érzem úgy h itt lenne az ideje hazahozni. Ha 15 lennék megértem. De 25, lassan 26 vagyok. Szerintetek ez normális? És hogyan tudnám leállítani őket?2014. dec. 19. 18:12
1/27 anonim 
válasza:
válasza:Az a nem normális, hogy otthon laksz, ha ilyen rossz a kapcsolatod a szüleiddel. 26 évesen én már megházasodtam. Előtte több párkapcsolatom volt, együtt is éltünk. Szerintem ez így normális. Nem értem, mit vársz a szüleidtől.
2/27 A kérdező kommentje:
Hát annyit várnék h hagyják élni az életemet. Otthon élek, mert így kifizetődőbb, mintha elköltöznék magam.
2014. dec. 19. 18:22
3/27 anonim válasza:
válasza:Ez a te döntésed, de akkor meg viseld el őket, így ahogy vannak, mert ennyi idősen már úgy is lehet dönteni, hogy mondjuk külön költözöl, még akkor is ha az kevésbé kifizetődő anyagilag, viszont élheted a saját életedet, azzal, akivel szeretnéd és nem kell beszámolnod arról, hogy éppen hova mész és mit csinálsz.
4/27 anonim válasza:
válasza:Azért az nem teljes önellátás, hogy otthon laksz.
Jó, hogy tudni akarják, ha még otthon vag. Költözz el és meg van oldva.
5/27 A kérdező kommentje:
Lehet h az lesz. Párszor felvetettem már nekik a témát, de akkor meg majdnem idegösszeroppanást kaptak. Az se normális h ilyen betegesen ragaszkodnak hozzám. Nem is engednének el szerintem. Kitörne a családi botrány, meg azt mondták ha elköltözök akkor szégyent hozok rájuk. aKkor bezzeg minden rendben volt amikor itthon ültem hétvégente is, meg h 25 évesen nem volt senkim. Mert már jó ideje nem volt.
2014. dec. 19. 18:34
6/27 anonim válasza:
válasza:Egyáltalán nem. 15 éves korban sem normális. Nem elég, hogy kisgyereksorban tartanak, de olyan állandó kontroll alatt állsz, mint egy rab a rácsok mögött.
Ha neked ez jó, akkor élj velük, ha nem, akkor ideje változtatni.
7/27 anonim válasza:
válasza:Vannak olyan szülők, akik nem telepszenek rá így a gyerekükre, de a te szüleid nem ilyenek és nem sok esély van rá, hogy megváltozzanak. Az elvárásod hiába jogos, ha ők úgysem fognak változtatni a hozzáállásukon. Persze, hogy nonszensz egy 25 éves felnőtt embert folyton ellenőrizgetni. Itt csak a költözés a megoldás. Az meg a helyedben baromira nem érdekelne, hogy ők mit szólnak hozzá.
8/27 A kérdező kommentje:
Ez lesz, el fogok költözni, mert úgy érzem megfojtanak. 25 éves vagyok, megmondtam nekik, h jó helyen vagyok, ha baj lesz szólok, nem kell hívogatniuk állandóan, mert pl volt olyan is, nem egyszer, h elmentem barátnőmhöz, és már este nyolckor elkezdtek felváltva hívogatni, hogy menjek haza, mert nem birok reggel felkelni, és ezt csinálták tízig, vagy míg haza nem mentem.
2014. dec. 19. 18:47
9/27 anonim válasza:
válasza:Nem normális, de a te viselkedésed se az. Bocs, de ha 25 éves fejjel hazudozol, hogy a barátnődhöz mész, akkor pont úgy viselkedsz, mint egy 15 éves. Érthető, ha így is kezelnek.
Ne kiakadj, hisztizz meg hazudozz, hanem beszélj velük felnőtt ember módjára. Szoktasd hozzá őket, hogy felnőttél, és akkor majd ők is úgy fognak kezelni.
10/27 A kérdező kommentje:
Igazad van, de h lehetne velük normálisn beszélni? Nem értik meg. Mintha a falnak beszélnék? Állítsam le őket felnőtt ember módjára, de hogyan?
2014. dec. 19. 18:58
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!