Nem tudom már mit csináljak? Az öngyilkosság gondolata kerülget, nem bírok velük élni!
Nem bírom elviselni a családomat, megkeserítik az életemet, kötelezik a templomba járást, és akárhogy próbáltam már szépen érvekkel, vagy kiabálva indulatosan nem hat rájuk semmi. Nincs bajom a hittel, Ők nyugodtan járjanak, de azt nem tartom helyesnek hogy mióta az eszemet tudom minden vasárnap a templomban kell ülnöm! Meguntam ez az igazság! Ennek az egész vallásos neveltetésüknek az lett az eredménye hogy kifejezetten megutáltam az egész vallást. Ráadásul semmit sem engednek meg, 18 éves létemre nem bulizhatok, nem aludhatok a barátommal akivel lassan 2 éve együtt leszünk. És kérlek ne higgyétek azt hogy ez most egy kirohanás, nem ez már nagyon régóta így van, nem egy tini nyafogás. Nem akarok senki vallásost megbántani, nem is írtam hogy én nem hiszek, de a kényszerítést már nem bírom elviselni. Ráadásul a családban sem úgy élnek ahogy a kereszténység szerint kéne, szóval álszentek. Most ez így milyen példa?! Komolyan olyan depresszióssá tettek már, azon gondolkodom hogy valami öngyilkossági kísérletet csinálok, hogy felnyíljon a szemük mert eddig akárhogy próbálkoztam nem tudtam hatni rájuk.
Az ottalvást is megengedhetnék, bízhatnának bennem igazán, mindig jó gyerek voltam, tanulok mint állat, a házimunkában besegítek.
Mit kezdjek velük?
+ a testvérem életét is tönkreteszik, Ő is ugyanígy vélekedik
Most ilyeneket ne írjatok, hogy "amíg ők tartanak el tűrd el őket" meg stb
Tudom hogy attól, hogy betöltöttem a 18 évet még nem vagyok felnőtt, nincs saját keresetem és teljes mértékben rájuk vagyok utalva. De ennek ellenére igazán megérdemelném hogy egy kicsit több szabadságot kapjak.
a munka nem jöhet szóba, nem azért mert egy elkényeztetett lusta vagyok
hanem mert én egyetemre akarok menni, ezzel nincs is baj támogatnak és ezért tanulok már most annyit, hogy itt az utolsó két évet ne rontsam el. nem mondom azt hogy nem foglalkoznak velem, most is azon megy a dolog, hogy megfelelő külön tanárt keressenek.
ez a sulis leveles ötlet nem jó, vallásos iskolába járok (mibe másba írattak volna be??!?!)
szerintem eleget tűrtem már...
válasza:"a munka nem jöhet szóba, nem azért mert egy elkényeztetett lusta vagyok
hanem mert én egyetemre akarok menni, ezzel nincs is baj támogatnak és ezért tanulok már most annyit, hogy itt az utolsó két évet ne rontsam el. nem mondom azt hogy nem foglalkoznak velem, most is azon megy a dolog, hogy megfelelő külön tanárt keressenek.
ez a sulis leveles ötlet nem jó, vallásos iskolába járok (mibe másba írattak volna be??!?!)
szerintem eleget tűrtem már..."
Na erről beszélek! Neked tökéletesen megfelel, hogy a szülők támogatnak, és nem akarsz ezen változtatni.
Már bocsika, de ha azt elfogadod, hogy a szüleid anyagilag támogassanak a tanulásban, hogy külön tanárt fizessenek, akkor ne nyafogj. Tanulj a szüleid támogatása mellett, és fogad el, hogy heti 1 órát templomban ülsz.
Én ismerek olyan fiatal 24 éves lányt aki 18 évesen érettségi után nem ment az orvosira, hanem elment dolgozni. Eladóként dolgozott. Most megy egyetemre, mert most megvan az ideje, és pénze is. A párja végig támogatja. Na igen, a szülőktől végül is megszabadult.
egy évi munka nem lenne elég, engem nem tud a párom anyagilag támogatni...
nem akarok egy évet halasztani, így is még ez az év meg a következő amit még a középiskolában töltök, mert 5 évesen vagyok (meg is bántam hogy erre mentem)
mégis honnan szereznék az egyetemre pénzt?? amikor most azon kell dolgoznom hogy egyáltalán be is kerüljek
válasza: válasza: válasza:Szerintem beszélj a pappal. Nem vicc. Ha rendes és megértő, akkor talán szólhat az érdekedben a szüleidnek. Én nem vagyok vallásos, de ismerek papokat akik tök normálisak, szóval van esély...
Amúgy meg ne hallgass arra, aki azt mondja hogy költözz el és ne várd el hogy kifizessék a taníttatásod. A középiskolát ígyis-úgyis ki kell járd, utána mehetsz más városba, koliba, az igaz. Lehet hogy ha elmennél, a szüleid úgy megharagudnának hogy soha nem állnának veled szóba.
A tesóddal alkossatok szövetséget és próbáljatok együtt puhítani a szigoron. Kössetek egyességet, hogy ha ezt és ezt teljesítitek, akkor elmehettek szórakozni vagy hasonlók.
válasza:Én őszintén sajnállak téged, és nem tartom a legkevésbé sem normálisnak, amit a szüleid csinálnak, de ezt csak azzal lehet megtenni, aki hagyja.
Jogilag felnőtt ember vagy.
Mégis mi a nyavalyát tudnak veled csinálni, ha kijelented, hogy "NEM, én nem megyek ma el a templomba"?
Felöltöztetnek és elráncigálnak?
Vagy ha írsz egy smst, hogy "a barátomnál alszom, ne várjatok"
Érted mennek, és kihoznak?
Egy kis egészséges lázadást tanusíthatnál.
Ne legyél bunkó, és önérzetes, csak mert felnőtt vagy, de ne is viselkedj úgy, mint egy 14 éves kislány.
Amíg te így állsz hozzá, amíg TE HAGYOD, hogy így bánjanak veled, addig mit vársz?
Nem itt kéne kérdezni, hanem beszélni velük, ha nem megy, akkor meg a sarkadra állni.
válasza:Nem vallásosak.
Vallásnak a szeretetről kellene szólnia.
Legyen célod és a célod érdekében türd ezt el. Ez az oda vezető út egy része.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!