Mit tennél, ha a 16 éves fiadat hajnali kettőig engedted volna el, és reggel 7-kor ér haza részegen?

Komolyan az emberek azért csalódottak, mert a gyerekük részegen jön haza? Ha terhes lenne, akkor legyél csalódott basszus(bár fiúnál nem áll fen a veszély, de ha felcsinálna valakit). Emberek nem 13 éves. 16, ilyenkor már javában ismerkednek a diákok az alkohollal. Ráadásul ez volt az első alkalma, nem tudta hol a határ így túl itta magát vagy keverte. Valószínűleg olyan másnapos lesz(lehet hányt/fog hányni) hogy egy darabig magától nem fog inni.

Anno én is mentem haza részegen, és a nővérem is. Nem szabtak ki büntetést a szüleim csak annyit mondtak, hogy legközelebb ésszel, és úgy is lett. Mindketten értelmes felnőttek lettünk.

20-as, neked van gyereked? Feltételezem hogy nincs, és még nagyon fiatal lehetsz. Az a hozzáállás ugyanis, amit leírtál, az nagyjából a Hogyan neveljünk idióta gyereket? c. kézikönyv előszava lehetne.

A szülő nem azért tilt és büntet, mert egy perverz barom, és ettől érzi magát lelkileg kielégültnek. (Nyilván van ilyen is, de azért az az általános, hogy a szülő szereti a gyerekét, és jót akar neki.)

Az meg, hogy a gyerek egyenrangú velem, és mindent lehet neki is, amit nekem, az egy olyan túlidealizált (ugyanakkor rendesen elhibázott)nevelési elképzelés, amire még nem volt példa a történelemben, hogy bevált volna.

#22, én 50 éves vagyok, mégis zömmel a #20-#21-gyel értek egyet... tudod, nem az a kérdés, hogy a szülő mit AKAR, hanem az, hogy mit TESZ... a pokolba vezető út jó szándékkal van kövezve - tartja az ismert mondás...

Attól, hogy sok szülő szentül meg van győződve arról, hogy azzal tesz jót a gyereknek, ha belekényszeríti az általa helyesnek tartott értékrendbe, még nem jót tesz vele, hanem rosszat. Az a gyerek ugyanis egy MÁSIK ember, ebben a korban már 90%-ig saját személyiséggel... akinek a saját útját kell pont ebben a korban megtalálni, nem a szülő által helyesnek és "üdvözítőnek" tartott utat járni...

Utolsó te milyen álomvilágban élsz?

Nekem a fent említett liberális szüleim vannak. Soha a büdös életben nem voltam megbüntetve. Mindent elmagyaráztak, mindennek volt oka. Sose tiltottak. EGYENRANGÚKÉNT KEZELTEK ÉS EGY KÜLÖNÁLLÓ SZEMÉLYISÉGKÉNT AKINEK VANNAK ÉRZELMEI ÉS GONDOLATAI ÉS IGENIS TUDJA MI A JÓ NEKI. Ennek ellenére jó gyerek voltam, jól végeztem el az iskolát, jó egyetemre mentem és a mai napig jóba vagyok a szüleimmel. Voltam részeg, voltam hajnalig bulizni, elvoltam engedve mindenhova amíg a szüleim tudták hol és kivel vagyok, és a szüzességem is elvesztettem (természetesen szerelmesen, kapcsolatban) Mind ezt akkor amikor tini voltam. Szörnyű, nem?

Ennek ellentéte amit te mondasz a szigorú/tiltó szülő. Nekik a gyerekeik azok akik orrba-szájba hazudnak. Akik a világon a legnagyobb baromságokat teszik. És akik amikor kiszabadulnak a kalitkából (pl. egyetem alatt) akkor a legnagyobb r***ncok és ivók és/vagy drogosok lesznek belőlük 0 felelősség érzettel. Hiszen minden be volt szabályozva (vagy majdnem minden). És a szüleikkel is rettenetes a kapcsolatuk.

El kéne fogadni, hogy a gyereket olyan 12 éves koráig lehet nevelni. Utána beszélgetni és tanácsot adni lehet neki, nevelni már nem. És mivel már elég nagy ahhoz, hogy saját döntéseket hozzon, így ha tiltod sem lesz eredménye. Vagy betörheted és csinálhatsz belőle egy életképtelen anyuci pici fia/lánya gyereket.

Na ezt az én tapasztalom az iskolák/egyetem után, ahol találkoztam egy jó pár(ezer) emberrel.

#21-es voltam.

Kedves #26, ezt olvasva hagy hívjam fel a figyelmed egy apró dologra, nevezetesen, hogy azzal követed el a gondolatmenetedben a hibát, hogy azt vizsgálod, azt tekinted mércének, hogy a 13 éves, meg a 17 éves hogy és mennyire felel meg a mai "felnőtteknek", nem azt, hogy hogy és mennyire képes a kapcsolatokra és az érdekérvényesítésre a SAJÁT GENERÁCIÓJÁBAN... holott az élete zömét abban a közegben fogja élni, abban kell munkát találnia, családot alapítania barátkoznia, kapcsolatokat szereznie... abban, hogy mennyire lesz boldog, a saját mércéje szerint sikeres az élete, nem oszt, és nem szoroz, hogy a szülei generációjának mennyire felel meg, és mennyire nem, a párja, a kollégái zöme, a barátai nem onnan fognak kikerülni.

És hát a helyzet az, hogy "anyucika álomfiacskája-lánykája" általában a pszichológusok eltartója lesz felnőtt korában, esetleg az ügyeletes balek.