Apám nem fogadja el, amit tanulok, pedig nagyon kemény, rosszul esnek a megjegyzései?

Az elöttem szólók jókat írtak. Esetleg megkérdezni miért nem tetszik neki? Mik a konkrét kifogásai? Esetleg, ha magának sem tud elfogadható érveket felhozni, átgondolja. Amiben igaza van, hogy Magyarországon a K+F "úri huncutság" általában az ágazat átlaga alatt fizet jóval. Nem egy volt gutatót ismerek (KFKI, ELTE), aki amíg lehetett kutatott, amikor kellett a pénz pályát váltott.

Esetleg Dr. Bálint György (Bálint Gazda) példája is mutathatja, hogy attól, hogy valaki ért a növényekhez, még meg is élhet belőle, és nem lesz belőle "paraszt" (itt nem a földműves értelemben használtam)

Az én apámak is voltak dolgai, amivel rendszeresen kihozott a sodromból (igaz mások). Amikor már kicsit felnőttem (kb főiskolás lehettem), egyszerűen felálltam: "Bocs kezdődik a délutáni előadás", vagy egyéb (nyilvánvalóan fals dumával) egy pár órára eltüntem. Kicsit segített. Onnantól, hogy elköltöztem kb. 4X kellett megcsinálni, és soha többet nem csinálta.

Nálunk az volt a "mögöttes működés", hogy valaki/valami felnyomta az agyát amivel nem tudott mint csinálni (főnöke, hír, vagy más), engem addig piszkált, míg visszaszóltam, az én fejemet le lehetett üvölteni...

az ilyen ember nem fog elgodnolkodni semmin, amikor rájön hogy nincs igaza csak jobban elborul az agya.

egyszerűen levegőnek kell nézni, első munkahely után elfelejteni őket.