Mennyire gyakori hogy jó, szeretetteljes nevelés ellenére elkalódik a gyerek?

Szerintem akkor fordul elő, ha a szülők nem tudják, mit jelent igazán a jó és szeretetteljes nevelés. Ha azt hiszik, hogy ha rövidpórázon tartják a gyerekeiket, az a jó. Persze értem, hogy aggódnak értük, de mivel alapvetően minden kamasz szabadságot akar, ha a szülei mindentől eltiltják, még akkor is, ha az nem lenne indokolt, akkor titokban fogja ezeket csinálni. Ha viszont úgy nevelik, hogy tudjon felelősséget vállalni, és bízzon a szüleiben, akkor az elkallódás esélye minimális. Például ha egy anya teljesen eltiltja a lányát a szextől, akkor titokban csakazértis ki fogja próbálni (évekkel azelőtt, hogy kellene, sokszor abszolút tájékozatlanul), viszont ha tudja, hogy bízhat az anyjában, aki éretten tud vele beszélni, akár a védekezésről is, akkor valószínű, hogy tájékozott lesz, és vigyázni fog. De ez mindenben így van, nem csak a szexben. Egyébként nem azt mondom, hogy 13 évesen hagyja az anya, hogy akárkivel lefeküdjön a gyerek, csak sokan 17-18 éves, komoly kapcsolatban lévő gyereküknek is tiltják, hogy együtt aludjanak.

Te mit nevezel rendes családnak? A tehetős (pénzes) családok nem feltétlen felelősségteljesek is. Ilyen családokban sok esetben pénzzel váltják meg a szeretetet, törődést, gondoskodást,hogy nem tudnak a gyerekekkel elég időt tölteni. Vagy lehet még ok a túlzott merevség, szigor, nem megértés, rossz szülői példamutatás, nem megfelelő kommunikáció...stb. Ahol megvan a bizalom, jó a szülő-gyerek kapcsolat, ott ritkán fordul elő, hogy a gyerek véglegesen elkallódna.