Nem akarok gyereket, de mások ezt nem tartják tiszteletben. Miért kell elítélni azokat, akiknek nem ez a boldogság?

"De valami miatt értek a gyerekekhez, legalábbis ahány gyerekkel volt dolgom, mind imádott engem, de lehet, inkább azért, mert én nem "fentről" kezeltem őket"

Ez vicces, én is így vagyok ezzel. Imádnak a gyerekek, és ahánnyal csak találkozom, mindig jön oda, mászik az ölembe, fogja a kezemet... Közben meg én nem vagyok oda szegényekért... Más kérdés, hogy mikor pl. egy kollégám behozza megmutatni a kisbabáját, nyilván megnézem, aranyos, meg minden. De az már tök fura, hogy ezer nő között, akik áradozva küzdenek a baba "kegyeiért", hozzám kéredzkedik, aki két percnél tovább még csak a közelében sem nagyon akarok maradni...

Ba$$zátok meg, én vagyok az etalon. Én MINDENKIT megértek.

Nem hiszem, hogy olyan hú de nagy ritkaság lenne az olyan ember, aki megérti a másikat. Ha meg igen, mi a manónak gyártunk ilyen buta, lelketlen csökevényeket?

Szerintem lehet, hogy azért szeretnek minket pont a gyerekek, mert mi nem ugrunk rájuk gügyögve?

Nem vagyok oda a gyerekekért, de mint embert tisztelem őket, és szerintem akármilyen pici: ez marha idegesítő lehet. Végül is nem hülye csak fiatal...

Én még a csecsemőkhöz is normálisan beszélek, és úgy vettem észre, hogy ez tetszik nekik.

Tekintsd az emberiséget egy közösségnek, mivel annak is tekinted. Ehhez a közösséghez, mint mindegyikhez valamilyen szinten tartozol. Ha nem akarsz ide tartozni, ki lehet lépni belőle. Minden közösségnek vannak normái elvárásai, amelyekért nyújt valamit.

Mit teszel ezért a közösségért? Dolgozol, hogy boldog légy? Igen, ezt mások is megteszik. Részt veszel az emberiség fennmaradásában? Itt egy lényeges pont kimarad, amire igényed se nem sincsen... Nem baj, de ne várd el, hogy ugyanúgy kezeljenek, mintha megtetted volna!

Természetesen egyéb módon is lehet tenni az emberiségért! Nem csupán az utódok létrehozása a fontos. Az előrehaladásban részt venni. Tanítani, nevelni, szebb, jobb lehetőségek kialakításában részt venni! Ha ezekből rész vállalsz és nem csupán a saját kényelmedért mész el a munkahelyedre, akkor már tettél egy pici lépést.

Addig, míg csak a bérezés miatt, meg: "szeretem a munkámat" miatt jársz oda, semmit nem tettél ezért a közösségért, az emberiségért, az emberi fajért. Az emberek ellenreakciói ezek miatt vannak akkor is, ha tudatos, akkor is, ha ösztönös! Ha nem tettél semmit, csak "békén hagyod őket", az csupán enyhítheti azt, hogy kitaszítsanak.

... de nem hagyod őket békén, mert elvárod tőlük, hogy "normális emberként" kezeljenek!

Az emberi faj szempontjából, nem vagy "normális" egyed! Nem is akarsz az lenni, nem is leszel sohasem! Ne háborogj!

Ha jol olvastam 24!! eves vagy, es a szuleid mar most unokat szeretnenek?

Hat azert az sem normalis dolog. Diploma, munka, lakas, hazassag... talan ezekre a dolgokra kellene koncentralnod es nem a gyerek kerdesre 24 evesen!!

Az en lanyom 27 evesen diplomazott, rosszul is lettem volna ha 24 evesen bejelenti hogy terhes.

Ha majd 35 evesen sem babaja biztos rakerdezzek hogy miert.

De egy egeszseges no aki boldog parkapcsolatban el es eleg idos!! biztosan vagyik gyerekre.

Ha nem érdekel a társadalom, sem a normái, sem az elvárásai, akkor miért akarod elfogadtani magad? Úgy tűnik, hogy a te tolarenciád úgy műxik, hogy:

Te elfogadod őket, mert tesznek az emberiségért, akkor ők is fogadjanak el téged úgy, hogy te letojod őket és nem teszel értük semmit!

Kem kell közzéjük tartozni, csak fogadd el, hogy nem fogadnak el és nem tartozol közéjük!

Aki nem vallásos, ne járjon templomba, de ne menjen közéjük okoskodni a materializmusról!