A párom tanár, de ha a kamasz fiunkkal próbál itthon tanulni, a srác ellenáll. Néha még a szaktárgyi ismereteket sem fogadja el, csak az iskolai tanárától. Máskülönben jó a kapcsolatuk. Másoknál hogy van ez?

másoknál is így van

Ő otthon szerintem csak apa legyen, tanár ne.

A fiam is ilyen volt. Azt szerette, ha ugyanúgy magyarázzák el a dolgokat, márpedig az szinte lehetetlen.

Ezért nem kell szülőnek otthon tanárt játszani.

A szülő a legrosszabb korrepetitor, ez így van. A gyerekek máshogy tanulnak a szülőktől, nem úgy ahogy az iskolában. Ezt el kell fogadni.

Valószínűleg nincs közben sikerélménye, szóval nem jól tanítja. Párodnak kellene figyelni arra, hogy közben kicsit se alázza vagy éreztesse vele, hogy a fiú "buta". Ha kellemesen telik a tanulás, viccelődve, és a fiút többször megdícséri közben, akkor nem állna ellen. Nálunk is tanár a párom, és mindhárom gyerekünket szokta "korrepetálni", és ők nem ellenkeztek. Általában előre megbeszélik, hogy a hét melyik napján, hánykor ülnek össze. Persze párom is hajlamos rá, hogy közben éreztesse velük, milyen keveset tudnak, de mivel van humora is, azért jól el szokták ütni az időt.

Nem kell tanulni vele, az iskola az ő dolga. Ha ő segítséget kér, akkor segítsetek, de egyébként hagyjátok békén.

A szülő ne legyen otthon tanár.

Miért ne taníthatná a szülő a gyereket, főleg amikor már egyetemre jár, szinte kötelező minimum egy matek magántanárt fogadni, ha nem akarjuk, hogy a gyerek bukjon. Ha a szülő ezt bevállalja, akkor olcsóbban megússzák, mintha idegenhez kéne járnia, aki nem is biztos, hogy jól oktatná. Sajnos ha a gyerek csak a suliban tanul, nem biztos, hogy elég.

lehet, nem tiszteli eléggé